Geszti József (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Geszti József (egyértelműsítő lap).

Geszti József
Született	Gescheit József 1878. május 2. Nagytapolcsány
Elhunyt	1945. június 4. (67 évesen)[1] Debrecen[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Szántó Margit (h. 1907–1945)
Gyermekei	két gyermek: Geszti Olga
Foglalkozása	orvos pulmonológus egyetemi magántanár
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek, orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Geszti József, születési és 1906-ig használt nevén Gescheit József[2] (Nagytapolcsány, 1878. május 2. – Debrecen, 1945. június 4.) főorvos, tüdőgyógyász, egészségügyi főtanácsos, egyetemi magántanár, Geszti Olga (1910–1980) hematológus, sugárbiológus apja.

Életpályája

Gescheit Márk kereskedő és Schachter Amália fiaként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Besztercebányai Királyi Katolikus Főgimnáziumban végezte (1896), majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára. Pályája elején Korányi Sándor tanítványa volt. 1904 és 1907 között a budakeszi Erzsébet-királyné Szanatórium segédorvosaként működött. 1907 márciusában nyílt meg a gyulai József főherceg Szanatórium, melynek első igazgatójává választották. A József királyi herczeg Szanatórium-Egyesület igazgatótanácsa 1912 elején áthelyezte a debreceni Auguszta Szanatóriumhoz. 1912 októberében államvasúti orvosi tanácsadói kinevezésben részesült.[3] 1918 márciusában a tüdővész elleni küzdelem terén kifejtett önzetlen és kiválóan eredményes működése elismeréséül megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.[4] 1932 januárjában a közegészségügyi szolgálat terén negyedszázadon át kifejtett értékes munkásságáért a magyar királyi egészségügyi főtanácsosi címet adományozták számára.[5] A Magyar Tüdőbeteggondozó és Gyógyintézeti Orvosok Egyesülete 1932. június 22-én alelnökévé választotta. 1933-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvostudományi Karán A tüdő tuberculosisáról, különös tekintettel a szanatóriumi gyógykezelésre című tárgykörből magántanári képesítést szerzett.[6] 1943-ban elérve a korhatárt, nyugalomba vonult. 1944 nyarán deportálták, s a következő évben legyengülve tért haza. Halálát szívhűdés okozta.

A debreceni zsidó temetőben helyezték végső nyugalomra.

Munkássága

Már 1930-ban megkezdte a debreceni iskolákban a szűrővizsgálatokat, amivel messze megelőzte kortársait. Előadások tartásával, hírlapi közleményekkel hívta fel az illetékesek figyelmét Debrecen időszerű tbc problémáira. Jelentős szerepe volt abban, hogy Debrecenben tüdőbeteg-gondozó intézet és tüdőbeteg-otthon létesült.

Családja

Felesége Szántó Margit (1882–1956) orvos, tüdőgyógyász szakorvos volt, Szántó Ede iskolaigazgató és Hahn Róza lánya, akivel 1907. március 12-én Szabadkán kötött házasságot.[7]

Gyermekei:

• Geszti Ilona Amália (1908–1945) tanár, a holokauszt áldozata. Első férje Balkányi Pál (1894–1931) sebész főorvos, a 39. gyalogezred hadnagya, második dr. Epstein Ottó ügyvéd.
• Geszti Olga (1910–1980) hematológus, sugárbiológus. Férje Kovács Károly vegyészmérnök, a Debreceni Gyógyszergyár főmérnöke, majd a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója.

Művei

• A Meniére-féle kórról egy gyógyult eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1901, 14.)
• Gerinczvelői daganat esete. (Orvosi Hetilap, 1904, 21–22.)
• Az Erzsébet királyné-sanatoriumban gyakorolt therapiai eljárások. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1906, 18–19.)
• A gyulai József-sanatorium ismertetése. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1907, 3.)
• Mi történik a szervezetben termelt tuberculinnal? (Orvosi Hetilap, 1911, 14.)
• Polyarthritis syphilitica acuta. (Orvosi Hetilap, 1912, 48.)
• Az iskolai vízivás reformja. (Budapesti Orvosi Ujsag, 1914, 2.)
• A felső mellkasnyílás rendellenességeinek tüneteiről. (Orvosi Hetilap, 1916, 45–47.)
• A tuberculosis gyógyítása a krysolgan nevű aranykészítménnyel. (Orvosi Hetilap, 1920, 12.)
• Vizsgálatok a Friedmann-szer therapiás értékéről. Gruber Ernővel. (Gyógyászat, 1925, 17.)
• Tanulmányok a cavernás phthisisről. (Gyógyászat, 1925, 39.)

Díjai, elismerései

• Vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvénye (1916)[8]
• Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1917)
• Ferenc József-rend lovagkeresztje (1918)

Jegyzetek

1. FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 23.)
2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 118152/1906. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 435. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1906. év 15. oldal 3. sor
3. Budapesti Orvosi Újság, 1912. október 31. (10. évfolyam, 44. szám)
4. Budapesti Közlöny, 1918. március 20. (52. évfolyam, 67. szám)
5. „A kormányzó egészségügyi főtanácsossá nevezte ki Geszti József főorvost”, Debreczeni Ujsag, 1932. január 19., 3. oldal (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
6. Hivatalos Közlöny, 1933. június 15. (41. évfolyam, 12. szám)
7. Az Ujság, 1907. március 9. (5. évfolyam, 59. szám)
8. Budapesti Közlöny, 1916. április 8. (50. évfolyam, 81. szám)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• (1945. június 6.) „Dr. Geszti József”. Néplap (Magyarország) 2 (123). (Hozzáférés: 2022. december 23.) 
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János