|
Gerbeaud-ház
A Gerbeaud-ház Budapesten, az V. kerületi Vörösmarty tér 7–9. szám alatt álló épület. Négyemeletes, több belsőudvaros, szecessziós-késő eklektikus épületpár, melyet az 1860-as években emeltek. Az építtető Eisele Antal szabómester és Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője volt, a tervező és építő pedig Gottgeb Antal építőmester és Pest város építőmestere, Hild József.[1][2] A századforduló hangulatát őrző Gerbeaud-ház ma több egységre oszlik: a cukrászdán kívül étterem, sörház és több rendezvényterem alkotja.[3] 2004 óta a házat a Gerbeaud Gasztronómia Kft. vezeti.[4] Az épület oldalában működik a régió első, két Michelin-csillagos vendéglője az Onyx Étterem.[5] TörténeteMai helyén 1830-tól a Harmincadhivatal épülete állt.[6] Más forrás szerint a Harmincadhivatal épülete 1783-ban épült, és azt 1859-ben bontották le. Az üres telket négy parcellára osztották, ezeket egyenként értékesítették, és a négy új tulajdonost 1860-ban jegyezték be. Először egyetlen egységes tömböt készültek építtetni, és 1860-ban ki is írták rá a tervpályázatot, de a tulajdonosok végül külön építkeztek.[7] A telkek Eisele Antal német származású szabómester, Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor, Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő és Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének birtokába kerültek.[8] A tulajdonosok külön-külön Gottgeb Antalt és Hild Józsefet kérték fel épületük tervezésére. A tervek szerint a Duna felőli oldalon a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, a másik oldalon Eisele Antal számára bérház épült.[9] A tulajdonosok és a két építész még az építés előtt megegyeztek abban, hogy az eredeti helyett Hild József tervei alapján, a mindkét épületet egybefoglaló homlokzattal, mintegy a tér egységes északi térfalaként kerül kivitelezésre. Az épületpáros 1862 körül készült el.[10] A mai ház névadója, Gerbeaud Emil svájci származású cukrász 1884-ben költözött Magyarországra, ahová Kugler Henrik csábította, mivel neki nem volt utóda. Budapesten betársult Kugler önálló cukrászdájába, aki 1870-ben helyezte át üzletét a Gizella téri épület földszintjére. Ő szerettette meg a pestiekkel a francia mignont, amelyet „kuglerként” emlegetett a vevőközönség. 1884 őszén aztán Gerbeaud Emil át is vette Kuglertől a cukrászdát és „Gerbeaud – Kugler utóda” néven jegyeztette be üzletét.[11][12] 1892-ben megvásárolta az épületet az akkori két tulajdonostól Eisele Antaltól és a Magyar Kereskedelmi Banktól. 1912-ben Fellner Sándor tervei alapján a három emeletre még egy negyediket is építtetett.[13] A cukrászdában készített konyakos meggy és macskanyelv Európa-hírűvé tette a Gerbeaud márkát. Miután harminchét évig üzemeltette cukrászdáját, 1919-ben a magyarországi Tanácsköztársaságot követően meghalt.[14] A Gerbeaud Cukrászda (pestiesen: A Zserbó[15]) nagyon sikeres lett Budapesten, amelynek legkedveltebb terméke a konyakos meggy lett, és a később nagyon híressé vált Zserbó-szelet,[16] ami azonban Gerbeaud Emil cukrászdája idején még nem létezett, hanem az 1948–84 között a helyén működött Vörösmarty Cukrászda terméke volt. A Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították, és csak 1984-ben kapta vissza a Gerbeaud nevet. A Vörösmarty is ápolta a hagyományokat, ahol cukrászmesterek generációról generációra adták át a szakmai tudást, így a „Zserbó” megtartotta világhírnevét. 1995-ben a HungarHotels (Hungária Szálloda és Étterem Vállalat) kezelésében lévő cukrászdát, a teljes ingatlant és a védjegyet is Erwin Müller német üzletember vásárolta meg, aki 1997-ben egy éven át tartó rekonstrukció során a legújabb technikai igényeknek megfelelően modernizálta, és az egész épületet felújíttatta.[17][18][19] Napjainkban a Gerbeaud Cukrászda és Irodaház a Gerbaud-cukrászdának és kávéháznak, valamint három emeleten exkluzív irodaterületnek ad helyet, amely az Immo-Müller Kft. tulajdonában van.[20] A belső udvarban kialakított, üvegtetővel fedett átrium rendezvényteremként működik.[21] Galéria
Kapcsolódó szócikkekJegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
_t%C3%A9r_a_V%C3%A1ci_utca_fel%C5%91l_n%C3%A9zve,_szemben_a_Gerbaud_h%C3%A1z._Fortepan_17894.jpg)
.jpg)
.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
