|
George Cukor
George Cukor (ejtsd ˈkjuːkɔːr)[11] (New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) Oscar-díjas magyar származású amerikai filmrendező. ÉleteNew York-i magyar zsidó családban született.[12] Apja Cukor Viktor Farkas (1872 Nagykálló),[13][14] anyja Gross Helén (Tokaj 1874),[15] nővére Elsie Cukor (1894 New York).[16][17] A magyarországi kivándorlóknak nem volt még középső nevük, ezért apja George Dewey tábornok nevét választotta neki középső névként. Magyarul nem beszélt, szüleinek társalgási nyelve alighanem a jiddis volt. Vallásáról nem tudunk, de tény, hogy Mia Farrow a keresztlánya volt.[18] (Mia Farrow anyja után katolikus vallású.) Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd az 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadwayen. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyjét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak. 1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-nel és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet. A Broadwayen megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garbóval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére. ViszályokJól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshöz, és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGM-hez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásával indokolták, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai Cukor „nagy hollywoodi rendezőnő volt”. Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei „homoszexuális érzékenységéből” eredtek. Ennek ellensúlyozása céljából lett ösztönösen a „nők rendezője”.[19] HanyatlásA stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg. Filmjei
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
