Gelle

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Holice (egyértelműsítő lap).

Gelle (Holice)
Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom
Gelle címere Gelle zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nagyszombati
Járás	Dunaszerdahelyi
Rang	község
Első írásos említés	1250
Polgármester	Iván Lajos
Irányítószám	930 34
Körzethívószám	031
Forgalmi rendszám	DS
Népesség
Teljes népesség	2144 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	23,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 29′ 01″47.996944444444, 17.483611111111Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 29′ 01″47.996944444444, 17.483611111111
Gelle weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelle témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Gelle (szlovákul Holice, korábban Holice na Ostrove) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Beketfa, Csallóközpósfa, Egyházgelle és Ógelle 1940. évi egyesítéséből keletkezett. Egyházilag a Pozsonyi főegyházmegye Somorjai esperességéhez tartozik.

Fekvése

Dunaszerdahelytől 9 km-re nyugatra fekszik. Beketfa, Cséfalva, Csentőfa, Kisbudafa, Nagybudafa, Csallóközpósfa, Ógelle, Egyházgelle falurészek alkotják. Egyház-önkormányzatilag Dunakisfalud, Kislúcs, Nagylúcs és Sárosfa tartozik hozzá.

Története

1245-ben említi először oklevél Gala néven. 1253-ban királyi udvarnokok falujaként Pozsony várának tartozéka volt, ekkor említi először oklevél a falu templomát is, amely Szent Péter és Pál apostoloknak volt szentelve. 1328-ban Gelle szabadalmakat kapott,[2] jobbágyai minden adótól és szolgálattól mentesültek. Az ún. gellei szék önálló közigazgatási egység volt úriszékkel. Hunyadi Mátyás a térség központi településének, Egyházgellének városi rangot adott, majd 1524-ben II. Lajos tovább terjesztette ki a székhez tartozó falvak szabadalmait. 1533-ban Egyházgelle királyi birtok 4 portával, az egyház 5 portával rendelkezett. 1599-től a Pálffy család birtoka.

Fényes Elek szerint „Gelle (Egyház), magyar falu, Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országutban, ut. p. Somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája, felette kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébános is szép részt bir benne.”[3]

A mai Gelle Egyházgelle, Ógelle, Beketfa és Csallóközpósfa 1940-es egyesítésével keletkezett, melyhez később Cséfalva, Csentőfa, valamint Kis- és Nagybudafa községeket is hozzácsatolták.

Népessége

2011-ben 1897 lakosából 1694 magyar, 184 szlovák volt.

2021-ben 2144 lakosából 1750 (+45) magyar, 351 (+42) szlovák, (+2) ruszin, 17 (+7) egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

• A 16. században Csepreghy Jakab volt Egyházgelle plébánosa, később esztergomi kanonok. A Pozsonyi Káptalan levéltárában őrzik egyetlen művét, a „Szent beszédek latinul” kéziratot.
• Beketfán született 1659-ben Alló Imre magyar jezsuita tanár, hitszónok, vértanú.
• 1873-ban Egyházgellén volt segédlelkész Kudora János római katolikus esperes-plébános.
• Gellében szolgált Schnausz György (1804–1878) kurtakeszi alesperes.
• Csallóközpósfán született Bognár Gergely szentszéki tanácsos, esztergomi kanonok
• 1905. április 29-én Kisbudafán született Mészáros István címzetes kanonok, zselízi esperes plébános, aki 1958. január 16-án Zselízen halt meg. Sírja a csallóközpósfai temetőben található.
• Egyházgelléről származott a világhírű Estée Lauder amerikai cégalapító apja, Mentzer Max(imilián).
• Beketfáról származik Zirig Árpád, felvidéki magyar költő, író, pedagógus.
• Ógellén él és alkot Gódány Sándor nemzetközileg elismert képzőművész.
• Pósfán élt 2024-ben bekövetkezett haláláig Kovács László tanár, tankönyvíró, helytörténész, Magyar Arany Érdemkereszt díjazottja és felesége, született Kállay Zsuzsanna pedagógus, énekkarvezető. Mindketten Gelle község díszpolgárai.

Nevezetességei

• Szent Péter és Szent Pál római katolikus temploma román stílusban épült, először 1253-ban említi oklevél. A 14. század utolsó harmadában gótikus stílusban átépítették, a 17. században reneszánsz stílusban alakítottak rajta. Eredeti jellegéből sokat megőrzött.
• A templom nyugati bejáratához került áthelyezésre 1930 körül a beketfai Mórocz család által készíttetett késői reneszánsz Immaculata-szobor, amely 1689-ben készült.
• Beketfa egykori várkastélyából mára csak két romos gazdasági épület maradt.
• Gellei imakönyv (18. század)
• Nagybudafán a nagybudafai Vermes család kastélya áll, nem messze tőle pedig a kastélyhoz tartozó egykori tölgyes park („Nagy kert”) található.
• Egyházgelle határában (Forrás domb) található a régi zsidó temető, amelyet 1884-ben alakított ki a helyi zsidó közösség. A temető évtizedekig elhanyagolt állapotban volt. 2016. július 3-án adták át újra.

Történelmi említések

1786

"Gelle, két magy. helység Pozsony vm.-ben, a Csallóközben. 1) Egyházgelle, mezőváros 1 mfd. Szerdahelytől Ny-DNy-ra. Katolikus templom. 2) Ógelle 1¼ mfd. Szerdahelytől DNy-ra."[5]

1796-1799

"Egyház Gelle. Magyar Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, és a Plébánus, lakosai katolikusok, fekszik a Csalóközben, Szerdahelytől egy mértföldnyire, Beketfához, és Pósfához közel, határja két nyomásbéli, tiszta búzát, és rozsot terem, réttye nincs, piatza Somorján."[6]

1851

"Gelle (Egyház), magyar falu. Pozsony vmegyében, a Somorjából, Szerdahelyre vivő országútban, ut. p. somorjától 5 fertálynyira. Magos két tornyú temploma igen régi épület. Számlál 170 kath., 1 evang., 16 zsidó lak. Földje termékeny; legelője elég; rétje, fája kevés. F. u. a gr. Pálffy család senioratusa, de a helybéli plébánus is szép részt bir benne."[7]

1900

Egyházgelle, alsócsallóközi magyar kisközség, 38 házzal és 295 róm. kath. vallású lakossal. E község 1253-ban Galla néven a pozsonyi vár tartozéka. 1328-ban Miklós pozsonyi gróf és főispán a gelle udvarnokok kérésére ezek jobbágyait mindennemű adózás és szolgálat alól fölmenti. Több csallóközi faluval együtt Sedes Gelle néven külön érseki széket alkotott, melynek Mátyás király 1466-ban szabadalmakat adott; 1524-ben II. Lajos is a gelle érseki szék adóját leszállította. Az 1553-iki portális összeírásban királyi birtokként szerepel, melynek négy portája van; plébánosa öt porta után fizetett adót. A mult század elején a Pálffy-féle szeiorátus bírta. Temploma már 1320-ban szerepel és Csallóköz egyik legrégibb és legérdekesebb műemléke, mert rajta a román és gót építészeti formák majdnem teljes épségükben láthatók. A templomban van Törös János és neje Beketfalvi Morócz Zsuzsánna sírboltja. Ide tartozik Nádaslak és Enyed puszta. Ez utóbbi már 1717-ben szerepel, a mikor Enyedi Boldizsár itteni birtokát Maholányi Antalnak adja el. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Patony.[8]

Galéria

• 
• 
  Templom az Immaculata-szoborral
• 
  Vásári hirdetőoszlop
• 
  Meg nem született gyermekek emlékműve
• 
  Turul-emlékmű[9]
• 
  Keresztelőmedence
• 
  Missziós kereszt
• 
  Plébánia
• 
  Első világháborúban elesettek emlékműve
• 
  Második világháborúban elesettek emlékműve

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. A sedes Gelle első említése I. Mátyás 1466-os privilegiális levelében jelent meg (Ethey I, 102).
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. ma7.sk
5. Korabinsky, 195.
6. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.   II, 23.
7. Fényes, II, 41.
8. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Pozsony vm. 57-58.
9. ma7.sk

Források

• Hanuš, M.-Grznár, P.-Hladíková, K.-Budaj, M.-Čurný, M. 2008: Výsledky archeologického výskumu Kostola sv. Petra a Pavla v Holiciach, okr. Dunajská Streda. Archeologia Historica 33, 297-319.
• Ethey Gyula 1941–1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle
• Ipolyi Arnold 1859: Magyar műemlékek. Archaeologiai Közlemények 1.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gelle témájú médiaállományokat.

• Egyházgelle hivatalos honlapja
• Községinfó
• Gelle Szlovákia térképén
• E-obce.sk^[halott link]