Garai Erzsébet
Garai Erzsébet (Budapest, 1920. január 22. – Budapest, 2016. január 1.)[1] magyar filmtörténész, filmesztéta, szerkesztő, irodalomtörténész. ÉletpályájaBudapesten született, értelmiségi szülők (apja Garamvölgyi Emil, anyja Klein Klára) gyermekeként. Szülei a második világháború alatt a holokauszt áldozataivá estek. A fiatal Garai Erzsébetet a nála két évvel fiatalabb Kolonits Ilona, a későbbi dokumentumfilm-rendező és családja mentette meg és egy életre szólóan befogadta.[2] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem elvégzése után az Iparművészeti Főiskola (ma Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) történelem szakán tanársegédkent kezdte pályáját. Egyidejűleg filmtörténeti kutatást végzett a Movi Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában, "A Dokumentum film és valóság" címmel írta tudományos dolgozatát 1966-ban,[3] ezzel a tudományok kandidátusa címet érve el. 1967-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kolonits Ilonával és Bíró Yvettel együtt a filmművészettörténet első három magyar női kandidátusának egyike.[3][4] A Híradó és Dokumentum Filmgyár igazgatója, A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet munkatársa, majd igazgatója, az intézet szaklapjának a Filmkultúrának[5] szerkesztőbizottsági tagja, 1974-től 1979-ig főszerkesztője.[6] Cikkei és tanulmányai a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet kiadványaiban és számos magyar filmművészeti folyóiratban jelentek meg. Elhunyt Budapesten, 2016. január 1-én.[1] Fontosabb munkái
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia