|
Gabrovitz Emil
Gabrovitz Emil (Budapest, 1875. június 3. – Budapest, 1947. június 7.) labdarúgó, hátvéd. A magyar labdarúgás történetének legkorábbi születésű válogatott játékosa, így 1947-es haláláig a legidősebb válogatott labdarúgó volt. Testvére, Gabrovitz Kornél szintén az FTC hátvédje volt. Fia Gábori (Gabrovitz) Emil sokszoros magyar teniszbajnok. PályafutásaA 19. század végére jellemző sportágak közül a labdarúgás, az atlétika, az evezés, az úszás és a kerékpározás foglalkoztatta. Az FTC labdarúgócsapatának egyik alapító tagja volt.[1] Az 1901-es bajnokságban 4 alkalommal szerepelt a csapatban. Ezenkívül egy nemzetközi mérkőzésen játszott a Fradiban. Ő szerezte az FTC első öngólját.[2] Miután a postánál kapott állást,[3] kötelezték, hogy az ő egyesületükbe igazoljon. Így 1902. október 12-én már a Postás SE játékosaként szerepelt a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén balhátvédként Bécsben, Ausztria ellen.[4][5] Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken tevékenykedett. Az MLSZ tanácsa határozata alapján hivatalos mérkőzéseket csak az vezethet, aki a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt elméleti és gyakorlati vizsgát tett. Játékvezetésből 1901-ben Budapesten a Bíróvizsgáló Bizottság (BB) előtt vizsgázott. AZ MLSZ BB javaslatára a „szövetség kebelébe tartozó mérkőzéseken” az NB II-ben minősített bíróként tevékenykedhetett.[6] 1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. 1901–1904 között a legjobb vizsga nélküli játékvezetők között tartják nyilván.[6] 1905-ben az MLSZ a bíróbizottság tagjának választotta.[7] Több nemzetközi mérkőzést is vezetett, például 1906-ban a bécsi Vienna és a Budapesti Torna Klub közötti,[8] 1907-ben a BTC és a bécsi Kriketterek közötti,[9] valamint ugyanebben az évben az angol Woolwich Arsenal közötti mérkőzést.[10]
Más sportágakban is versenyzett. Első helyezéseinek száma: 60. Érmeinek és tiszteletdíjainak száma: 120. 1901. júliusban egy versenyen súlydobásban első,[11] szeptemberben a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub lágymányosi pályájának megnyitóján távolugrásban 613 centiméterrel második,[12] 1902. júniusban 592 centiméterrel harmadik lett.[13] 1903. májusban a posta- és távírótisztviselők sportegyesülete zászlójának avatása alkalmából rendezett atlétikai versenyen távolugrásban 592 centiméterrel első,[14] 1904-ben a postások háziversenyén súlydobásban első.[15] 1903. október 11-én az FTC első teniszversenyét ő nyerte férfi egyesben.[2] 1904-ben egyesben, párosban, vegyes párosban és a handikap kategóriában is első helyet szerzett.[16] Szakmai sikerek
StatisztikaMérkőzése a válogatottban
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
