Gabriela Zapolska

Gabriela Zapolska
Gabriela Zapolska
Élete
Született	1857. március 30. Podhajce
Elhunyt	1921. december 17. (64 évesen) Lwów
Sírhely	Licsakivi temető
Nemzetiség	lengyel
Szülei	Wincenty Korwin-Piotrowski és Józefa Karskich
Házastársa	Stanisław Janowski (1901. november 9. – )
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella, regény, dráma
Irodalmi irányzat	naturalizmus
Fontosabb művei	Emberi állatsereglet (novellafüzér) Szezon-szerelem (regény) Dulszka asszony erkölcse (színmű) Ők négyen (színmű)
Gabriela Zapolska aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriela Zapolska témájú médiaállományokat.

Gabriela Zapolska (született: Maria Gabriela Stefania Korwin-Piotrowska, később: Maria Gabriela Janowska, Podhajce, 1857. március 30. – Lwów, 1921. december 17.) lengyel színésznő, író, újságíró.

Kiváló képviselője volt a lengyel naturalizmusnak, műveiben kemény kritikusa a burzsoázia – abban a korban – széles körben elterjedt képmutatásának. Népszerű szatirikus vígjátékokat, drámákat és regényeket írt.

Élete

Gabriela Zapolska portréja (Julian Fałat, 1898)

A Kaśka Kariatyda könyvborítója

Gabriela Zapolska névjegykártyája és egy kézzel írt levele

Gabriela Zapolska sírja a Łyczakowski temetőben

Gazdag földbirtokos családból származott. Rosszul sikerült házassága után – 1881-ben – megszakította a kapcsolatát a férjével és a családjával. Krakkói színházakban és galíciai vándor társulatokkal lépett fel. Novellákkal kezdte a pályafutását, melyek csak 1890-ben A szenvedés történetéből című kötetében jelentek meg. 1883-tól a lembergi és a varsói sajtóban folytatásos regényei jelentek meg.

1889-ben Párizsba utazott, ahol megismerte az új, modernista színházi törekvéseket, a kortárs festészetet és a lengyel emigráció tevékenységét. Hazatérése után – 1897-től 1900-ig – sikerrel szerepelt a varsói, a krakkói és a lembergi színházakban, de a színházigazgatókkal való sorozatos összetűzései miatt el kellett hagynia a színésznői pályát. Tárcaíró és színházi kritikus volt ekkoriban, de színészképzéssel is foglalkozott.

1904-ben Lembergben telepedett le második férjével, Stanislaw Janowskival, akivel vándortársulatot szervezett, majd a Teatr Premier irodalmi vezetője volt (1907-1908 és 1912-1913).

Stílusa

Már korai naturalista regényével (A pokol tornáca, 1889) – amelyet szexualitásközpontú érdeklődésűnek tartottak -, magára haragította a konzervatív kritikát.

Gabriela Zapolska a naturalizmust a valóságot a legsötétebb oldaláról bemutató, társadalmi célokat is megfogalmazó irányzatként képviselte. Ezt a felfogást szinte egész szépirodalmi és publicisztikai munkássága alatt megtartotta. Kivételt csak egy kis modernista kitérő, valamint a szentimentális, patetikus hatásokhoz való vonzódása jelentett.

A tehetsége jó megfigyelőkészségében, az emberi gyengeségek iránti fogékonyságban és a leleplezés vágyának szenvedélyében rejlett. A polgári társadalom kifogásolható erkölcseit bemutató szatirikus komédia és a szerelmi intrikára épülő szalon-vígjáték állt a legközelebb hozzá.

Legsikerültebb komédiáit máig műsoron tartják a lengyel színházak.

Művei

• Jeden dzień z życia róży (1881)
• Małaszka (1881)
• Akwarele – Akvarellek (1885)
• Kaśka Kariatyda (folytatásokban, 1886)
• Małka Szwarcenkopf (1887)
• Przedpiekle – A pokol tornáca (1889)
• We krwi – Vérben (1891)
• Szmat życia – Az élet rongya (1891)
• Menażeria ludzka – Emberi állatsereglet[1] (1893)
• Janka (1895)
• Tamten, Wodzirej (1896)
• Żabusia – Békuci (1897)
• Fin-de siecle’istka – Századvégi nő (1897)
• Jojne Firułkes (1898)
• Kaśka Kariatyda[2] (regény, 1898)
• Sybir – Szibéria (1899)
• Zaszumi las – Felzúg az erdő (1899)
• Antysemitnik – Antiszemita (1899)
• Jak tęcza – Mint a szivárvány[3] (1902)
• Tresowane dusze – Idomított lelkek[4] (1902)
• Mężczyzna (1902)
• A gdy w głąb duszy wnikniemy – Ha a lélek mélyéig hatolunk (1903)
• Nieporozumienie – Félreértés (1903)
• Sezonowa miłość – Szezon-szerelem[5] (1904)
• Jesiennym wieczorem (1905)
• Moralność pani Dulskiej – Dulszka asszony erkölcse (1907)
• Córka Tuśki – Tuśka lánya (1907)
• Ich czworo – Ők négyen[6] (1907)
• Pani Dulska przed sądem – Dulska asszony a bíróság előtt (1908)
• O czym się nie mówi – Amiről nem beszélnek (1909)
• Skiz (1909)
• Panna Maliczewska – Maliczewska kisasszony[7] (1910)
• Śmierć Felicjana Dulskiego – Felicján Dulski halála (1911)
• Kobieta bez skazy – Az érintetlen asszony (1913)
• O czym się nawet myśleć nie chce – Amire még gondolni sem akarnak[8] (1914)
• Frania Poranek: jej dalsze losy (1922)
• Z pamiętników młodej mężatki (1923)

Gyűjteményes kiadások

• Wydanie zbiorowe 1-26. – Gyűjteményes kiadás 1-26. kötet (1922–1927)
• Dzieła wybrane 1-16. – Válogatott művek 1-16. kötet (1957–1958)
• Publicystyka 1-2. – Publicisztika 1-2. kötet (1958–1962)
• Dramaty 1-2. – Drámák 1-2. kötet (1960–1961)
• Listy 1-2. – Levelek 1-2. kötet (1970)

Magyarul

• A rendőrfőnök. Regény, 1-2.; Légrády, Bp., 1918 (Legjobb könyvek)
• Kísértetek. Regény; ford. Apor Dezsőné; Kultúra, Bp., 1919 (A Kultúra regénytára)
• Az érintetlen asszony. Regény; ford. Szentmihályi Valéria; Kultúra, Bp., 1923 (A Kultúra regénytára)
• Dulszka asszony erkölcse. Tragikomédia; ford. Füsi József, bev. Both Béla; Népszava, Bp., 1955 (Színjátszók könyvtára)

Filmváltozatok

• Carewicz – A cárevics (1918) – rendező: Marian Fuchs
• Tamten (1921) – rendező: Władysław Lenczewski
• O czym się nie mówi (1924) – rendező: Edward Puchalski
• Policmajster Tagiejew (1929) – rendező: Juliusz Gardan
• Moralność pani Dulskiej (1930) – rendező: Boleslaw Newolin (hangosfilm)
• O czym się nie mówi (1939) – rendező: Mieczysław Krawicz
• Morálka paní Dulské (1958) – rendező: Jiří Krejčík (csehszlovák film)
• Dulscy (1976) – rendező: J. Rybkowski

Musical

• 1972-ben készült el J. Minkiewicz rendezésében a Jeszcze Dulska (Nincs még veszve Dulska…) című musical

Irodalom

• E. Korzeniowska: Z badań nad ideologią Gabrieli Zapolskiej (O Marii Dąbrowskiej i inne Szkice, 1956)
• J. Czachowska: Z dziejów „Moralność pani Dulskiej” (1963)
• T. Weiss: Gabriela Zapolska. Życie i twórczość (1968)
• J. Rurawski: Gabriela Zapolska (1981)

Jegyzetek

1. A novellaciklus 12 „elállatiasodott ember” portréját tartalmazza, és a képmutató polgári erkölcsökről rántja le a leplet.
2. A regény egy Lembergben szolgáló falusi cselédlány bukásáról és a társadalomból való kíméletlen kirekesztéséről szól.
3. Lélektani regénye.
4. Az újságírók világát leleplező drámája.
5. A regény Zakopanéban játszódik, és egy kishivatalnok léha feleségének románcáról szól egy színésszel.
6. A mű hősei: a kikapós feleség, a léha szerető, a művelt, de határozatlan gimnáziumi tanár és a megromlott családi élet áldozata: a gyerek.
7. A színdarab hősnője egy szegény munkáscsaládból kiemelkedő kezdő színésznő, aki kényszerűségből egy ügyvéd kitartottja lesz. A mű szembemegy a kor erkölcseivel: nem a nőt ítéli el.
8. Ebben a művében elhallgatásra szánt témákról ír: a prostitúcióról és a nemi betegségekről.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Gabriela Zapolska című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Világirodalmi lexikon XVIII. (Z–Index). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1995. 82–84. o. ISBN 963-05-6852-7  
• Literat: Gabriela Zapolska (lengyel és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)
• Culture: Gabriela Zapolska (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 18.)

További információk

• IMDb: Gabriela Zapolska (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 17.)
• e-teatr.pl: Gabriela Zapolska dalai (lengyel nyelven). (Hozzáférés: 2014. március 17.)

Kapcsolódó szócikkek

• Lengyel költők, írók listája