Gál Sándor (vegyészmérnök)
Gál Sándor (Farmos, 1933. március 1. – 2021. május 15.) magyar vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. 1988 és 1993 között a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar dékánja. Életpályája1951-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán. Itt szerzett mérnökdiplomát 1956-ban. Ennek megszerzése után az egyetem általános és analitikai tanszékének oktatója lett tanársegédi beosztásban. 1963-ban adjunktussá, 1973-ban egyetemi docenssé nevezték ki. egyetemi tanári megbízását 1983-ban vette át. Közben 1981-ben a Vegyészmérnöki Kar dékánhelyettese lett, majd 1988-ban a kar dékánjává választották, utóbbi tisztségét 1993-ig töltötte be. Emellett 1990–1991-ben ideiglenesen az általános és analitikai kémiai tanszék vezetője volt. 1996-ban kutatóprofesszori, 2003-ban professor emeritusi megbízást kapott. 1972-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Analitikai Kémiai Bizottságának, Műszaki Kémiai Komplex Bizottságának lett tagja. 1993-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia, 2004-ben pedig rendes tagjává. 1995-től a Vagyonkezelő Bizottság, később a Felügyelőbizottság tagja is volt. Akadémiai tisztségei mellett a Varga József Alapítvány kuratóriumának elnökévé nevezték ki. A Journal of Thermal Analysis című tudományos szakfolyóirat egyik alapítója és szerkesztője volt. MunkásságaFő kutatási területe a műszaki kémia és az analitikai kémia, ezen belül a termoanalitika, valamint a szilárd és olvadék fázisban lejátszódó nagyhőmérsékletű reakciók vizsgálata. Eredményei alapján sikerült kifejleszteni több technológiát, amelyeket az iparban alkalmaztak. Ilyen többek között a karbamidot tartalmazó takarmányadalékok előállítási, olvadékkristályosítási eljárás és berendezés kidolgozása és a keményítő karbamid folytonos üzemmódban történő előállítását. A takarmányozás, illetve a kozmetikai ipar területén területén foglalkozik még az emulziók készítésével kapcsolatos technológiákkal. Munkatársaival több szabadalma alapján gyártották a több célra (így kutatásira és iparira is) használható hőmérséklet-szabályozó és -programozó készülékeket. Több mint százharminc tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője volt. Összesen huszonkét találmány kidolgozásában vett részt. Közleményeit elsősorban magyar és angol nyelven adta közre. Díjai, elismerései
Főbb publikációi
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia