Gábor

A Gábor[1] héber eredetű férfinév, a Gabriel magyar változata. Jelentése Isten embere vagy Isten erősnek bizonyult.[2] Női párja a Gabriella, vezetéknévként is előfordul szintén Gábor formában.

Rokon nevek

• Gabos:[1] A Gábor régi magyar beceneve.[2]
• Gábriel:[1] A Gábor név eredeti változatához közel álló alak.[2]
• Gábri:[1] a Gábor név régi becéző alakja

Gyakorisága

A Gabriel alakot már a 12-13. században használták, Gábor alakban 1514-ben jegyezték fel a nevet először Pécsváradi Gábor nevében, de még ezután is sokáig használták a latin formát. A Gábor alak igazából csak a 17. század után terjedt el. A 16-18. században főleg úri családok választották a nevet. A 19. század végétől a 20. század közepéig a 11-12. legnépszerűbb név volt, 1967-ben a 11. leggyakrabban adott férfinév, a 80-as években pedig már a leggyakoribb név volt.[3] Az 1990-es években a Gábor még igen gyakori volt, a Gabos és a Gábriel szórványosan fordult elő, a 2000-es években a Gábor a 16-26. leggyakoribb férfinév, a Gabos és a Gábriel nem szerepel ez első százban.[2][4][5]

Névnapok

Gábor, Gabos, Gábriel

• február 27.,[2] szökőévben február 28.
• március 24.[2]
• szeptember 29.[2]

Azt a napot, amikor Gábriel arkangyal megvitte a hírt Máriának, hogy születendő gyereke lesz a megváltó, angyali üdvözletnek tartják, a nap neve pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A néphagyomány szerint ekkor kell elkezdeni a fák oltását a bő termés érdekében. Ezt a napot fecskehozó napként is számontartották, és úgy vélték, hogy az ezen a napon vetett zöldségnek nem árt se a meleg, se a hideg.[3]

Egyes területeken úgy gondolták, hogy ha a borz kibújik a barlangjából, akkor nem fél többé a hidegtől.[3]

Azok az asszonyok, akik gyereket szerettek volna, ezen a napon a Szűzanya képe szobra előtt térdelve hosszan, sokszor egész nap imádkoztak.[3]

Híres névviselők

Gáborok „Gábor” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján Híres Gabrielek, Gabrielék, Gavrilok, Djibrilek „Gabriel” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján „Gabriele” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján „Gavril” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján „Djibril” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján Egyéb Gáborok Családnévként Bővebben: Gábor (családnév) Gyakori családnév, több változata van: Gabó, Gabos, Gábis, Gáborján, Gáborjáni[3] Az irodalomban Gábriel arkangyal több műben is felbukkan, például Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájában, Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzában. Dobos Gábor, érmelléki betyárról szóló ballada Göre Gábor volt a szereplője Gárdonyi Géza levélsorozatának, mely a Magyar Hírlapban jelent meg 1892-től kezdve. Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regényének egyik szereplője Gáborka. Földrajzi névben Gáborján, település Hajdú-Bihar vármegyében Gáborjánháza, település Zala vármegyében Egyéb gáborok, Romániában honos cigányok gáborján, az őrgébics népi neve Gábor-érem Jegyzetek A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név Ladó-Bíró, 59. old. Fercsik-Raátz, 133. old. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Források Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8   Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.) Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.) Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.) További információk Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.) Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250