Fuldai kolostor
A Fuldai kolostor egy benedekrendi kolostor volt Németországban, melyet szent Bonifác és tanítványa szent Sturm, alapított 744-ben, Zachariás pápa pedig minden püspöki joghatóság alól kivonta. TörténeteA kolostor első főnöke szt. Sturm volt, és már alatta a kolostor annyira felvirágzott, hogy Pipin és Nagy Károly számos birtokadományozással gazdagították. A rendtagok a földműveléssel, művészetekkel és tudományokkal foglalkoztak; iskoláikból az akkori világ leghíresebb egyházi és világi férfiai kerültek ki. XIII. János pápa I. Ottó kérésére a fuldai apátot Németország és Gallia prímása címmel ruházta fel, IV. Károly pedig a császárné kancellári méltóságát adományozta nekik. A 10. század elején azonban a szerzetesi fegyelem sokban meglazult, birtokviszonyaikban pedig olyan hanyatlás állt be, hogy földterületeik egy részét vagy elvették tőlük, vagy maguk zálogosították el. 1752. I. Ferenc császár kieszközölte XIV. Benedek pápától a fuldai apátság püspökségre való emeltetését. A püspökválasztási jogot a káptalan gyakorolta kizárólag, a pápa utólagos megerősítése mellett. Ezek birodalmi hercegi rangot viseltek s világi joghatósággal is bírtak egész 1820-ig, mikor erről le kellett mondaniok. A freiburgi érsekségnek 1811-ben VII. Piusz pápa által történt alapításakor a fuldai püspökséget is alárendelték és joghatósága a weimari nagyhercegségre és az úgynevezett Churstaatra terjedt ki.
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia