|
Front (seregtest)A front (oroszul: фронт) a Szovjet Hadsereg szárazföldi csapatainak alapvető hadműveleti-hadászati seregteste volt háború idején. Rendeltetése hadműveleti és hadműveleti-hadászati feladatok végrehajtása volt egy hadászati vagy néhány hadműveleti irányban. Feladatait általában a szomszédos frontokkal és más csapatokkal együttműködve hajtotta végre, de néha önállóan is tevékenykedett. Hadrendje függött a feladatától, hadműveleti lehetőségeitől, a környezettől és tevékenységi irányának fontosságától. Összetételét a feladatától függően határozták meg, és eszerint látták el támogató és megerősítő eszközökkel és erőkkel más fegyvernemek állományából illetve a Főparancsnokság tartalékából. Állományába általában szárazföldi és repülőseregtestek (összfegyvernemi, harckocsi- és légihadseregek), egyéb magasabbegységek, egységek, továbbá hadtápcsapatok és intézmények, valamint vezetési szervek tartoztak. A front kifejezést katonai szervezet értelmében először a cári hadsereg használta az orosz–japán háborúban. Frontok működtek az első világháborúban, oroszországi polgárháború, a lengyel–szovjet háború, majd a második világháború során. Mivel a frontokat csak háború kitörésekor vagy közvetlen háborús veszély esetén állították fel, így a hidegháború idején formálisan nem léteztek, de a háborús felkészülés során számoltak a felállításukkal, és ezt megfelelő szervezési intézkedésekkel előkészítették. A frontokat általában vagy arról a hadászati irányról nevezték el, amerre tevékenységük irányult, vagy arról a városról vagy területről, ahol megalakultak vagy első bevetéseik voltak. A szovjet hadsereggel a második világháborúban szembenálló német hadseregben a frontnak pontos megfelelője nem volt, mivel ott a hadseregeket összefogó hadseregcsoportok egy-egy hadászati irányban tevékenykedő csoportosítások voltak, így ezek a szovjet frontoknál lényegesen nagyobb erőt képviseltek. A szovjet hadseregben a moszkvai ellentámadástól kezdve szerveztek hozzájuk hasonló hadászati csoportosításként frontcsoportokat. A nyugati szövetségesek hadseregcsoportjai viszont a szovjet frontokhoz hasonló szerepet töltöttek be. A frontok létrejötteA frontoknak és hadseregcsoportoknak mint katonai szervezeteknek a létrejötte a 20. század elejére tehető, és a haditevékenység egy új formájának megjelenésével, a hadműveletekkel illetve a hadműveleti művészet kialakulásával, továbbá a hadvezetés és az ellenőrzés összpontosításának ebből következő igényével volt kapcsolatos. Az orosz hadseregben az első világháborút megelőzően az 1904-5-ös orosz–japán háború tapasztalatai alapján két frontparancsnokságot hoztak létre a nyugati (európai) hadszíntér csapatainak irányítására, melyek a háború kezdetén önálló seregtestekké alakultak. A háború során a frontok száma ötre növekedett, rendeltetésük ekkor elsősorban a fő hadászati feladatok megoldása volt. A háború kezdetén más európai hadseregekben (német, angol, francia) is hasonló csoportosításokat hoztak létre hadseregcsoport elnevezéssel. Az polgárháború során a Vörös Hadseregben kezdetben négy frontot hoztak létre a hadászati feladatok megoldására. A haditevékenység léptékének kiterjedésével és a frontok számának növekedésével (6-7-re) ezekhez helyeződtek át a hadműveleti-hadászati feladatok. Frontok a Nagy Honvédő HáborúbanA Nagy Honvédő Háború kezdetén a főparancsnokság öt frontot hozott létre, melyek száma a háború folyamán 10-15-re nőtt a frontvonal hosszától és a szovjet fegyveres erők haditevékenységének jellegétől függően. A frontok elsősorban hadműveleti célokat hajtottak végre, csak kivételes esetekben kaptak hadászati feladatokat. A hadászati célok elérése általában a frontcsoportokra hárult. A többi hadviselő fél hadseregében a második világháború alatt a korábbiakhoz hasonlóan hadseregcsoportokat hoztak létre, melyek összeállítását a rendeltetésük és a hadviselés jellege határozta meg. A frontok parancsnokaiA frontok parancsnokai általában hadseregtábornokok vagy a Szovjetunió marsalljai voltak, de előfordult, hogy ennél alacsonyabb rangban lévő tábornok parancsnokolt egy frontot. A frontok parancsnokai általában a gyalogsági fegyvernemhez tartoztak. A frontokat általában négy meghatározó személy vezette: Szovjet frontok az 1917. évi vörös forradalombanAz oroszországi forradalom alatt létrehozott frontok jelentették a későbbi Vörös Hadsereg alapjait.
Szovjet frontok a második világháborúban
JegyzetekForrások
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Front (Soviet Army) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Kapcsolódó szócikkek |
Portal di Ensiklopedia Dunia
