Frigyesi József

Frigyesi József
Született	Fridenstein József 1875. június 14. Kisvárda
Elhunyt	1967. december 11. (92 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos egyetemi oktató
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1897)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (18-1-1)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Frigyesi József témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Frigyesi József (született Fridenstein[3]) (Kisvárda, 1875. június 14.[4] – Budapest, 1967. december 11.) orvos, szülész-nőgyógyász, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1952), az MTA tagja.

Élete

Frigyesi Simon kisvárdai kereskedő és Karfunkel Hani (Janka) fia. 1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerezte meg oklevelét. 1898 és 1903 között a Grünwald Szanatórium alorvosaként működött, majd 1913-ig a Budapesti Tudományegyetem II. számú Női Klinika egyetemi tanársegédje volt Tauffer Vilmos mellett. 1912-ben nőgyógyászati műtéttan tárgykörében magántanári kinevezést kapott. 1913-ban kinevezték a budapesti Bakáts téri Székesfővárosi Női Kórház igazgató főorvosává. Időközben magántanárként is dolgozott a Budapesti Tudományegyetemen (1920-tól Pázmány Péter Tudományegyetem) I. sz. Női Klinikáján, 1927-től 1929-ig mint címzetes nyilvános rendkívüli tanár. 1929 és 1948 között a szülészet és nőgyógyászat ny. r. tanára és a Klinika igazgatója volt. 1945–1947 között az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1929-ben a Német Nőorvos Társaság kongresszusán a gyakorlatban is bemutatta az általa kidolgozott helyi érzéstelenítési módszer nőgyógyászati műtéti alkalmazását. Több neves magyar orvosi egyesület (Orvosegyesület, Nőorvos Társaság) tagja volt, a Nőorvos Társaság elnöki címét is viselte. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, de 1949-ben visszaminősítették tanácskozó taggá. Levelező tagságát halála után, 1989-ben állították vissza. Számos külföldi tudományos társaság is tagjává választotta.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik feleségével és apósával a Haggenmacher család síremlékében.[5]

Magánélete

Házastársa Haggenmacher Edit (1888–1962) volt, ifj. Haggenmacher Henrik és Aich Emma lánya, akit 1912. szeptember 5-én Budapesten vett nőül.[6]

Nyughelye a Haggenmacher család síremlékében a Fiumei Úti Sírkertben (18-1-1)

Művei

• Die Anwendung der Momburgschen Blutlehre in der Geburtshilfe (Abhandlungen aus dem Gebiete der Geburtshilfe und Gynaekologie, 1912)
• Terhesség és tuberkulózis (Budapest, 1914)
• A helybeli érzéstelenítés kézikönyve. Szerk. Láng Adolffal. (Budapest, 1926, 2. kiadás: 1928)
• A szaporodási folyamat és az epekőbetegség közötti összefüggés. Gestatio és cholelithiasis. (Orvosképzés, 1927)
• Az újszülött köldökellátásáról (Orvosképzés, 1928)
• A 40 éven felüli nők myomájának gyógyításáról (Orvosképzés, 1929)
• A rákgyógyítás kérdésének mai állása a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1930)
• A rendes szülés fájdalmainak szüntetése csillapítószerekkel, bódítással, helyi érzéstelenítéssel (Orvosképzés, 1931)
• Új módszer a nőgyógyászati hasi műtétek érzéstelenítésének tökéletesítésére (Orvosképzés, 1932)
• A műtéti kezelés szerepe a septicus gyermekágyi megbetegedések gyógyításában (Orvosi Hetilap, 1933)
• A magzatelhajtás veszedelme (Egészség, 1934)
• A gümőkór jelentősége a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1936)
• Női szervek rákja (A daganatok kór- és gyógytana. Budapest, 1937)
• Fürdőgyógymód hatása a nőgyógyászatban (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938)
• Nőgyógyászat. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1938, 2. javított kiadás: 1943, 3. javított és átdolgozott kiadás: 1948)
• A császármetszés térfoglalásának kérdése a mai szülészetben. (Orvosképzés, 1939)
• A terhesség szövődése gümőkórral (Extrapulmonalis tuberculosis. Budapest, 1939)
• Hormongyógyítás a nőgyógyászatban (Orvosképzés, 1940)
• Idős betegek ellenállóképességének és műtéti kilátásainak javítása biológiai eljárással (Orvostudományi Közlemények, 1942)
• Méhfüggelék- gyulladások gyógyítása penicillinnel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. november 18.)
• Az ostrom idején szerzett szülészeti és nőgyógyászati tapasztalainkról (Budapest, 1947)
• Ádám Lajos emlékezete és a helyi érzéstelenítés megoldása a nagy nőgyógyászati műtétekben (Budapest, 1947)

Jegyzetek

1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
2. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=94&layout=s
3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 10964/1882. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1882. év 3. oldal 39. sor
4. Születési bejegyzése a kisvárdai izraelita hitközség születési akv. 133/1875. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
5. nori.gov.hu
6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 443/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 11.)

Források

• Bársony Jenő: Frigyesi József (Orvosi Hetilap, 1968. január 28.).
• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 297. o.  Online elérés
• Névpont. Szerk. Kozák Péter.
• Uj Idők lexikona 11–12. French–Herczegh, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1938, 2599. o.