Frey Ernő

Frey Ernő
Született	1873. január 10. Felsőszerdahely
Elhunyt	1937. szeptember 21. (64 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bruckner Margit (h. 1920–1937)
Foglalkozása	neurológus egyetemi oktató kórházigazgató orvos
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1892–1897, orvostudomány)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (1A parcella, 3. sor, 9. sírhely)
Sablon Wikidata Segítség

Frey Ernő (Vágszerdahely, 1873. január 10. – Budapest, Terézváros, 1937. szeptember 21.)[1] ideggyógyász, egyetemi magántanár, kórházi főorvos.

Életpályája

Frey Ignác (1832–1921) és Pollák Sarolta (1837–1913) fiaként született szegény sorsú zsidó családban. Orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte (1892–1897). 1896 augusztusában a II. Kórbonctani és Kórszövettani Intézet mellé egy évre díjazatlan gyakornokká választották.[2] A következő év szeptemberében újabb egy évre kapott kinevezést.[3] Ezt követően Bécsben, Párizsban és Münchenben képezte tovább magát. Hazatérését követően a Budapesti Tudományegyetem Agyszövettani Intézetében dolgozott. 1911-ben kinevezték a székesfővárosi Erzsébet-szegényházi Kórház ideg- és elmeosztályának rendelőfőorvosává, majd 1914-ben az I. osztályának főorvosává. 1936 októberében a kórház igazgató-főorvosává választották.[4] Kevéssel halála előtt nyugdíjazták, mert elérte a korhatárt, de magánbetegeivel élete utolsó napjaiig foglalkozott.[5] Az első világháború idején a budapesti 16. sz. helyőrségi kórházban szolgált, ahol az ideg- és elmeosztály vezetője volt. Az 1915–1916. tanévben Az agybántalmak kórtana és kórboncolástana című tárgykörből magántanári képesítést szerzett. A MÁV Kórház orvosi tanácsadója, az Orvosegyesület elme- és idegkórtani szakosztályának előbb titkára és utána alelnöke is volt. A Park Szanatóriumban hunyt el vakbéloperáció után jelentkező szívgyengeség következtében.

Felesége Bruckner Margit (1890–?), Bruckner Márk Fülöp és Bruckner Éva lánya, akit 1920. július 4-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[6] Két gyermekük született.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Művei

• Adatok a posthemiplegiás mozgási rendellenességeket előidéző laesiók localisatiójához. (Magyar Orvosi Archivum, 1904, 4.)
• A glycerophosphatok therapeutikus értékéről. (Budapest Orvosi Ujsag, 1906, 7.)
• A Wassermann-reactio értéke a tabes diagnosisában. (Orvosi Újság, 1910, 14.)
• Az enesol hatása a metalueses idegbetegségekre és a Wassermann-reactióra. (Orvosi Újság, 1911, 31.)
• Angulusdaganatot utánzó nyúltvelő-tuberculum esete. (Orvosi Hetilap, 1914, 8.)
• Kórszövettani és klinikai adatok az Alzheimer-féle betegséghez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1915, 33. kötet)
• A tabes és paralysis pathogenesisének és gyógykezelésének mai állása. (Budapesti Orvosi Ujság, 1923, 2–3.)

Díjai, elismerései

• Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1918)

Jegyzetek

1. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1597/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)
2. Hivatalos Közlöny, 1896. augusztus 15. (4. évfolyam, 16. szám)
3. Hivatalos Közlöny, 1899. szeptember 1. (5. évfolyam, 17. szám)
4. Pesti Hírlap, 1936. október 28. (58. évfolyam, 247. szám)
5. Budapesti Orvosi Újság, 1911. október 19. (9. évfolyam, 42. szám)
6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1127/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 17.)

Források

• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.

További információk

• Révai nagy lexikona VIII. kötet (Földpálya–Grec). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1913.