Francisco Morales Bermúdez

Spanyol személynév: az első, apai családnév: Morales Bermúdez, a második, anyai családnév: Cerruti.

Francisco Morales Bermúdez
1975-ben
Peru elnöke A katonai erők kormányának második elnöke
Hivatali idő 1975. augusztus 29. – 1980. július 28.
Miniszterelnök	Oscar Vargas Prieto Jorge Fernández Maldonado Guillermo Arbulú Galliani Óscar Molina Pallochia Pedro Richter Prada
Előd	Juan Velasco Alvarado
Utód	Fernando Belaúnde
Peru miniszterelnöke
Hivatali idő 1975. február 1. – 1975. augusztus 29.
Elnök	Juan Velasco Alvarado
Előd	Luis Edgardo Mercado Jarrín
Utód	Oscar Vargas Prieto
hadügyminiszter
Hivatali idő 1975. február 1. – 1975. augusztus 29.
Elnök	Juan Velasco Alvarado
Előd	Luis Edgardo Mercado Jarrín
Utód	Oscar Vargas Prieto
A perui hadsereg parancsnoka
Hivatali idő 1975. február 1. – 1975. augusztus 29.
Elnök	Juan Velasco Alvarado
Előd	Luis Edgardo Mercado Jarrín
Utód	Oscar Vargas Prieto
gazdasági és pénzügyminiszter
Hivatali idő 1969. június 13. – 1974. január 2.
Elnök	Juan Velasco Alvarado
Előd	Ángel Valdivia Morriberon (mint pénzügyi és kereskedelmi miniszter)
Utód	Guillermo Marcó del Pont
pénzügyi és kereskedelmi miniszter
Hivatali idő 1968. március 20. – 1968. május 21.
Elnök	Fernando Belaúnde
Előd	Raúl Ferrero Rebagliati
Utód	Manuel Ulloa Elías
Katonai pályafutása
Szolgálati idő	1941–1980
Rendfokozata	tábornok
Egysége	perui hadsereg
Születési név	Francisco Remigio Morales Bermúdez Cerruti
Született	1921. október 4.[1][2] Lima, Peru
Elhunyt	2022. július 14. (100 évesen)[3] Lima, Peru
Párt	független politikus
Szülei	Remigio Morales Bermúdez Sánchez
Házastársa	Rosa Pedraglio de Morales Bermúdez (1942–1998, házastárs halála)
Gyermekei	5
Foglalkozás	politikus katonatiszt
Iskolái	Chorrillos Military School
Díjak	Katolikus Izabella-rend nagykeresztje aranylánccal (1979. január 6., 1979) Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎
A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Morales Bermúdez témájú médiaállományokat.

Francisco Remigio Morales Bermúdez Cerruti (Lima, 1921. október 4. – Lima, 2022. július 14.) perui katonatiszt és politikus, 1975 és 1980 között Peru elnöke. Bukásával megszűnt az országot 12 éven át irányító diktatúra.[4]

Élete[4]

1921. október 4-én született Limában mint Remigio Morales Bermúdez ezredes fia. Nagyapja az a Remigio Morales Bermúdez, ki 1890 és 1894 között Peru elnöke volt.

Tanulmányainak nagy részét a limai Colegio Inmaculadában végezte, majd 1939-ben felvették az Escuela Militar de Chorrillos-ba (mely a perui sereg tisztjeinek alapképzését végző katonai iskola). Az érettségi letétele után a Centro de Altos Estudios Militares-en tanult tovább (egy felsőoktatási intézmény a fegyveres erők tisztjeinek).

Idővel dandártábornoki rendfokozatot ért el. 1968-ban gazdasági és pénzügyminiszterré nevezték ki Fernando Belaúnde kormányában, ám két hónap múlva belső problémák miatt le kellett mondania. Miután még abban az évben Belaúnde elnököt megpuccsolták, a Juan Velasco tábornok vezette katonai vezetés felkérte, hogy térjen vissza posztjára. 1974-ben ismét lemondott, mivel kinevezték a hadsereg főparancsnokává. A következő évben Velasco egyszerre nevezte ki miniszterelnökké és hadügyminiszterré.

Velasco elnök egészségi állapotának romlása miatt Bermúdez puccsot hajtott végre ellene, majd 1975. augusztus 29-én átvette az elnöki tisztséget. Az országot átvezette az egyik legsúlyosabb gazdasági válságon. Eltávolodott a perui forradalom első szakaszának (1968-1975) szocialista irányzataitól.

Hivatali vége felé lakhatási válság állt elő. Az akkor már minden oldalról szorongatott elnök nem tudott sikeres politikai és gazdasági reformokat végrehajtani.

A kormánya által összehívott alkotmányozó gyűlés 1978-ban jött létre, hogy az Óscar R. Benavides elnöksége alatt elfogadott 1933-as alkotmány helyébe lépjen. Az 1980-as választások után átadta a hatalmat az első demokratikusan választott kormánynak, amelyet Fernando Belaúnde korábbi elnök vezetett, kit anno még a katonai vezetés távolított el posztjáról.

1985-ben Bermúdez sikertelenül indult az elnöki posztért, a szavazatok töredékét szerezte csak meg.

Később Luisianna Figliolia olasz bíró eljárást indított Bermúdez s még két tucat személy ellen az ún. Kondor-hadművelet miatt. 2017. január 17-én az olasz ítélőtábla bűnösnek találta, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Egyetlen kívétellel mind a 24 vádlottat elítélték a távollétükben.[5]

2022. július 14-én hunyt el egy limai kórházban, 100 esztendős korában.

Művei

• El proyecto nacional (1982)
• Apuntes sobre autoritarismo y democracia (1989)
• El problema científico. Lógica, filosofía, planeamiento y desarrollo (2011)
• Mi última palabra (2018)

Jegyzetek

1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Falleció Francisco Morales Bermúdez, expresidente condenado a cadena perpetua por justicia italiana (spanyol nyelven)
4. Francisco Morales Bermudez | Biography & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. július 22.)
5. Platform, European Liberties: Kondor-hadművelet: 24 személyt ítélt életfogytiglanra egy olasz bíróság (magyar nyelven). Liberties.eu. (Hozzáférés: 2022. július 22.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Francisco Morales-Bermúdez című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.