|
Fogszabályozás A fogszabályozás (lat.: orthodontia) az a fogászati beavatkozás, amikor az állcsontokban illetve a fogmedernyúlványban (alveolus) mozgatják a fogakat a megfelelő irányban és helyekre. A fogmozgatáson kívül általában hatást gyakorolnak az állcsontok (maxilla, mandibula) fejlődésére is. Mikor kell elkezdeni a fogszabályozást?KisgyermekkéntVannak olyan fogazati problémák, amelyeket már a tejfogazat idején kezdeni kell. Ezért célszerű a gyermeket 5-6 évesen elvinni a szakrendelésre és fontos az iskolaorvosi szűrés is. Ezekben az esetekben sokszor még kivehető készülékekkel is lehet korrigálni a fogászati gondokat. Legtöbb esetben a rossz szokásokról való leszoktatás (ujjszopás, nyelvlökéses nyelés) a cél, illetve az izmok egyensúlyának beállítása.[1] Serdülő korbanSerdülőkorra már az összes maradó fog előtört, így a legtöbb esetben már fix, felragasztott készüléket használnak az orvosok a korrekcióhoz.[2] Felnőtt korbanA felnőttkori fogszabályozás minden esetben rögzített fogszabályozó készülékkel történik. A kezelés időtartama ezért általában 1-2 év, tehát mindenképpen nagy odafigyelést és türelmet igényel. Ezért cserébe azonban megszűnnek, illetve ki sem alakulnak a szabálytalan fogazatból adódó, sokszor igen súlyos problémák:[2]
Fogszabályozás meneteKonzultáció, anamnézis: részletes kikérdezése öröklött tulajdonságok családi anamnézis, rossz szokások kikérdezése (pl.: ujjszopás, nyelvlökéses nyelés)[1] Szájvizsgálat: a fogak fizikai vizsgálata Rtg felvételek elkészítése: panorámafelvétel, teleröntgen Lenyomatvétel: az alsó és a felső állcsontról lenyomatvétel Harapásvétel: az alsó és a felső állkapocs érintkezését rögzíti egy szilikon lenyomatanyag. Fotó dokumentáció: a kiindulási állapot rögzítése fényképpel, hogy a változásokat később dokumentálni lehessen Ezután a lenyomat és a rtg alapján elkészül a kezelési terv, és a kiértékelés. Készülékválasztás: az adott elváltozáshoz használható fogszabályozó készülékekből a páciens kiválasztja a neki megfelelő készüléket. Ezután kézhez kapja a személyre szabott árajánlatot. A fogszabályozó készülék átadása, és az aktív kezelés megkezdése. Készülék típusokA készülékeknek két típusa van: rögzített és kivehető:[3] Rögzített fogszabályozókAlkotóelemei a bracketek (tappancsok), a gyűrűk és az ívek. A bracketek készülhetnek fémből, porcelánból, műanyagból vagy az előbbiek kombinációjából, és feladatuk, hogy a fogakra ragasztva a kívánt helyzetbe vezessék azokat a hozzájuk kötött drótívek mentén.
Kivehető
Élet fogszabályozóvalMind a kivehető, mind a beragasztott vagy sínes fogszabályozók esetén az orvos utasításait be kell tartani, együttműködést igényel a páciens részéről is.[1] Kivehető fogszabályozó készülékekNapi 10-12 óra hordásidő szükséges
Beragasztott fogszabályozó készülékekA készülék felragasztását követő első két hét a megszokás időszaka. A fogszabályozó kiálló részei a száj nyálkahártyáján sérüléseket okozhatnak, de ezt viasszal és egyéb kiegészítővel csökkenteni lehet. A kezelési időszakban a készülék rendszeres aktiválást igényel, így a készüléktípustól függően 3-6 hetenkénti látogatás a rendelőben. A beragasztott készülék rendszeres, és nagyon alapos fogtisztítást követel, hiszen a készülék a fogakra ragasztással rögzül. A készülék kiálló részei a plakk rögzülését elősegítik, így a nem megfelelő tisztítás a fogak szuvasodásához, és ínygyulladáshoz vezethet. Speciális fogkefék, fogkrémek és szájzuhanyok lehetővé teszik a megfelelő, és alapos tisztántartást. Aktiválás után ritkán a fogak érzékenysége léphet fel néhány napig ráharapásra, vagy még ritkábban spontán is. Fokozottan kerülni kell a kemény ételeket, mint pl pirítós, a nyúlós-tapadós ételeket, mint pl: rágógumi, gumicukor. A keményebb zöldségeket, gyümölcsöket feldarabolva ajánlatos fogyasztani. Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
