|
Fogság
A Fogság című regényt Spiró György írta. A 2005-ben megjelent regénynek egy év alatt hét kiadása jelent meg és a regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai elismerés is társult, a mű angol fordítását 2015-ben az Egyesült Államokban is méltatták a kritikusok.[1] 2008-ban már tizenegyedszerre jelent meg - s mindvégig a Magvető Könyvkiadó gondozásában -, de 2010-ben, 2015-ben és 2020-ban is újra kiadták. Főbb tudnivalók a regényről
A regény szereplői
A regényben szereplő helyszínek
A regény történelmi háttereA Fogság hátterét az i. sz. 1. század Római Birodalmának történései adják. A Római Birodalom külpolitikája azon alapult, hogy Róma nem szólt bele a provinciák vallási, gazdasági és törvénykezési életébe. A fővárosban minden erőszakkal meghódított vagy pénzzel meggyőzött szövetséges nép istenei szobrot kaptak, annak a multikulturális, páratlanul toleráns és bölcs szemléletnek megfelelően, amelyhez hasonlót egyetlen szuperhatalom sem tudott azóta tanúsítani. Ennek ellenére a perifériák intoleráns mentalitása behatolt a centrumba és a birodalmi Rómát mind kulturálisan, mind politikailag szétverte. A Fogság nyomábanA Fogság nyomában egy színes magyar ismeretterjesztő filmsorozat, amely Spiró György: Fogság című regényének történelmi, kultúrtörténeti, irodalmi hátterét rajzolja meg. 2006-ban készült, és 6 részes.
A regény történeteA Fogság az 1. században játszódik. Főszereplője egy rosszul látó, fizikai munkára alkalmatlan fiú, Uri, aki Rómában él. Uri titokzatos módon tagja lesz egy delegációnak, amely az áldozati pénzt szállítja Rómából Jeruzsálembe. Uri Jeruzsálemből Júdeába, majd Alexandriába kerül. Indulása után 2 évvel kerül vissza Rómába. Ezután gyorsabban kezdenek telni az évek, a regény végén Uri már hajlott korú ember. A Fogság 4 könyvből áll:
Első könyv: Rómától JeruzsálemigUri apja bejuttatja Urit egy delegációba, amely áldozati pénzt szállít Jeruzsálembe Pészah ünnepére. Urinak fogalma sincs róla, miért került be ide. Megismerkedik a delegáció tagjaival, akik azonban kiutálják őt, és nyomoznak utána. Azt hiszik, hogy ő Agrippa, egy királyi címre pályázó, magas rangú ember követe. Uri eleinte sokat szenved a hosszú gyaloglásoktól is, de ezt később megszokja. A delegáció keresztül megy sok római városon, majd Szürakuszaiba jutnak. Ott egy Áron nevű malomtulajdonos látja őket vendégül. Ezután hajóval mennek tovább. A hajó viharba kerül. Máté arra kényszeríti Urit, hogy ő is evezzen, „kitol” vele. Uri egyre inkább nem érti, miért gyűlölik ennyire őt a társai. Nemsokára kikötnek Krétán. A delegáció innen tovább megy Kaiszareába. Itt Simon mágus látja vendégül őket. Ezután gyalog indulnak Jeruzsálembe. Az ünnepség bejáratánál Máté utasít egy őrt, hogy üsse le Urit. Az őr engedelmeskedik. Második könyv: JúdeaUri börtönbe került. Rajta kívül két rab van a börtönben. Uri ezekkel beszélget. Később hoznak egy harmadik rabot is. Csak a 4. könyvben derül, ki, hogy a harmadik rab Jézus volt, a másik kettő pedig az a két elítélt, akit vele együtt végeztek ki. Uri a börtönből Pilátus elé kerül, ahol vele, Heródes Antipásszal és Mátéval vacsorázik. Heródes és Pilátus is Agrippa követének hiszik Urit. Uri úgy is csinál, mintha tényleg ő lenne a követ, és hazudik nekik. Uri haza akarna menni, de nem engedik. Egy közeli kis faluba küldik Jehuda mesterhez. Itt mindenféle fizikai munkát próbálnak végeztetni vele, de egyikre sem alkalmas. Végül a nőkhöz küldik, hogy rostáljon, de ezt sem bírja. A rostáló nők megkérik őt, hogy olvasson nekik föl az ott levő tekercsekből. Uri beleszeret egy kicsi rabszolgalányba, ettől sokáig szenved. Ezután írnokként segédkezik Jehuda mesternek. Uri szeretné kitanulni az asztalosmesterséget. Ebben végre jónak bizonyul. Nem fejezheti be azonban tanulmányait, mert visszahívják Jeruzsálembe. Jeruzsálemben József, Náhum fia látja vendégül, aki egy rangos tanács tagja. Uri unatkozik, ezért szobrásznak áll. Később tagja lesz egy galileai delegációnak. Galileában a Gerezim hegynél tanúja lesz egy mészárlásnak. Jeruzsálemben aláíratnak a delegáció tagjaival egy hamis vallomást, ezért sok pénzt kapnak. Uri ezután elindul Alexandriába. Harmadik könyv: AlexandriaUri megérkezik Alexandriába, ahol egy Philó nevű filozófushoz kerül, aki fiaként szereti őt. Megismerkedik Philó unokaöccseivel, Tijával és Marcusszal, akik a rangos alexandriai gimnázium tagjai. Uri is szeretne felvételt nyerni ide, ezért felkeresi Iszidórószt, az igazgatót. Iszidórosz levizsgáztatja Urit. Uri egyedül olvasni szeretett Rómában, sokat olvasott, ezért jól szerepel ezen a vizsgán. Urira látszólag fényes korszak vár. Sokat járja barátaival a városi kocsmákat, fürdőket. Nem sokkal később meghal Tiberius császár. Az új császár Caligula lesz. A Római Birodalomban egyre inkább kezd elharapódzni a zsidók iránti gyűlölet. Uri, mivel Philó házában lakik, értesül a politikai helyzetről. Alexandriában megindul a zsidók mészárlása. A katonák beszorítják a zsidókat a falak mögé, és ott éheztetik őket. Uri szerencsésen túléli a mészárlást, és hazaindul Rómába. Negyedik könyv: RómaUri hazaérkezik Rómába, ahol szomorú hír vár rá: meghalt apja, József. Uri egyedül marad anyjával, Sárával, és húgával, Hermiával. A család anyagi gondokkal küzd, Uri próbálja kiküszöbölni a problémákat. Nemsokára megházasodik, egy Hágár nevű nőt vesz el, akivel nagyon utálják egymást. Urinak születik egy fia, akit nagyon szeret, ő lesz az egyetlen öröme az életben. Megérkeznek Rómába Philó és unokaöccsei. Philó törleszt valamennyit Uri tartozásából. Uri később tanúja lesz Caligula császár meggyilkolásának. Az új császár Claudius lesz. Uri megismerkedik egy 25 éves lánnyal, Kainisszal, aki rendkívül okos és művelt. Uri beleszeret. Közben született egy másik fia, és még két lánya. A római vezetők azt hiszik Uri családjáról, hogy nazarénusok, vagyis Krisztus követők, ez pedig akkor tiltott dolog volt. Kiutasítják Uriékat Rómából. Uriék Puetoliba mennek. Ott elrabolják Uri fiát, ezzel Uri elveszti egyetlen örömét. Évek múlva térnek csak vissza Rómába. Uri egyre öregebb, és csak a családjáért harcol, akiket nem is szeret igazán. Viszontlátja elrabolt fiát is, akit azonban kiheréltek, és nagyon megváltozott. Uri nagyot csalódik benne, és úgy érzi, valami végleg megpattan benne. Uri ezután fokozatosan megvakul. A regény végén Uri haldokolni kezd, próbál kiabálni, küzdeni. Csodálkozik, hogy még mindig élni akar. Összegzés és tanulságA regény főszereplője, Uri kétéves vándorlása során sok mindent lát, tapasztal. Vaksi fiú, ezért a látás nehézséget okoz neki, mégis sok mindent megtanul, megismeri az életet. Különböző társadalmi rétegekkel kerül kapcsolatba. Megismeri az embereket. Tapasztaltan tér haza Rómába. Ekkor nyomorúságos élet vár rá. Egyre több mindent veszít el, egyre kevesebb dolog van az életében, aminek örülni tud. A házasságában nem talál örömet, a gyermekei közül is csak egyben, azt a gyermekét azonban elrabolják, és tönkreteszik. A regény végére semmi öröme nem marad, miután megvakult, egyedül a gondolkodás. Haldoklása közben csodálkozik, hogy még mindig élni akar, maga sem érti, mi értelme életben maradnia. Uri átél „történelmi” eseményeket (Gerezim, Alexandria) és kapcsolatba kerül azokkal, akik ezeket lejegyzik. Erősen hangsúlyos mind a hatalmon lévők politikai érdekeinek megfelelően tudatosan torzított – „hivatalos” változat, mind az elnyomott-elbutított „közemberek” vágyai által elferdített "szóbeszéd" változat (a kereszténység születése) és a valódi történések eltérése. Uri félvak szemén, de éles megfigyelőképességén és objektivitásán keresztül látható, hogy a politikai (hatalmi) játszmák aktív résztvevői számára a nemzetek és népek, az egyes emberek sorsa teljesen érdektelen, sőt így áll ez a „játszótársakkal” is. A történelem ezért tele van kivégzésekkel, gyilkosságokkal a hatalom részeseinél, míg a „köznapi” emberek életében törvényes rablással (adók), nyomorral, értelmetlen meghurcolásokkal, terrorral és mészárlásokkal. Uri nem akar hatalmat, pénzt is csak annyit, amiből eltarthatja magát és (egyébként kicsit sem szeretett) családját, ami csak élete végén sikerül, miután számára minden fontosat (éveken át felépített könyvtárát, Theó fiát és Kainiszt) elveszíti. Miért „Fogság”?Uri elvileg „szabad római polgár” – hála hogy nagyapja az életét erre áldozta – de valójában kötik a közössége hagyományai közvetlenül és a körülötte zajló hatalmi játszmák keretei közvetve, aminek teljesen ki van szolgáltatva. Uri szabad akar maradni, nem köteleződik el, de emberként beleszületünk egy környezetbe, hagyományokba – Uri is csak szellemileg, objektív megfigyelései által szabad, de az életben ugyanúgy nem tud semmit megtartani, mint korlátoltabb társai. Díjak, elismerések
Jegyzetek
Források
|
||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
