hu Fels%C5%91z%C3%A1ros

	Felsőzáros (Záriečie)
	; Felsőzáros zászlaja
	; Felsőzáros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1475
Polgármester	Jozef Kollár
Irányítószám	020 52 (pošta Mestečko)
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	703 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	333 m
Terület	9,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 42″, k. h. 18° 15′ 03″49.178300°N 18.250900°E
	Felsőzáros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzáros témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Felsőzáros (1899-ig Zárjecs, szlovákul Záriečie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 10 km-re északnyugatra.

Története

A települést 1475-ben „Zaryecze” alakban említik először. 1504-ben „Zaryczy”, 1512-ben „Zaryacze”, 1598-ban „Zareche” alakban szerepel az írott forrásokban. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 21 ház állt a településen. 1720-ban 3 malma és 20 adózó háztartása volt. 1784-ben 116 házában 130 családban 704 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZARJECZ. Három tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosaik katolikusok, és evangelikusok, fekszenek Drietomához, Lukihoz, és Dluhepoléhoz nem meszsze, Trentsénhez 3/4 mértföldnyire; határbéli földgyeik közép termékenységűek, lakosaik jó késeket tsinálnak, kallójok is van.”^[2]

1828-ban 125 háza volt 826 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. Malom, fűrésztelep és kovácsműhely is volt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zárjecz, Trencsén m. tót falu, Luky mellett: 21 kath., 782 evang., 5 zsidó lak. Evang. anyatemplom; szép erdő; gyümölcsöskertek; sovány határ. Lakosai szorgalmatosak, s köztök sok késcsináló. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Lakói a hagyományos foglalkozások mellett, szövéssel, ácsmesterséggel, tímármesterséggel keresték kenyerüket. 1931-től szeszfőzde működött a faluban.

Népessége

1910-ben 691, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 692 lakosából 683 szlovák volt.

2011-ben 691 lakosából 660 szlovák volt.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1786-ban épült a korábbi fatemplom helyén. 1859-ben átépítették és tornyot is építettek hozzá.
Haranglába a 18. század közepén épült, késő barokk stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]