Felkelés Dzsammu és Kasmír államban

Felkelés Dzsammu és Kasmír államban
A zöld terület pakisztáni ellenőrzés alatt álló kasmíri régiót mutatja. A sötétbarna terület az indiaiak által ellenőrzött Dzsammut and Kasmírt jelzi. Az Aksai Chin régió kínai ellenőrzés alatt áll.
Dátum	1989 -
Helyszín	Dzsammu és Kasmír
Eredmény	jelenleg is tartó háború, nagymértékben lecsillapodott
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Kasmíri szeparatisták Indiai Hadsereg
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
20,000 halott[1] 7,000 halott [1]
20,000 - 100,000 civil halott[2]

Kasmírban az erőszak több formában létezett, főleg India északi államában Dzsammu és Kasmírban, a vitatott területnek az indiai oldala. Kasmír területe a szembenálló felek fegyveres hadjáratainak célpontja. 1989 óta ezrek és ezrek vesztették életüket köszönhetően a felerősödött lázadásoknak. Halálos áldozatok voltak a civilek, az Indiai Fegyveres Erők és a kasmíri illetve a nem kasmíri fegyveresek között.

A pakisztáni ISI-t (Inter-Services Intelligence) vádolta India és az Amerikai Egyesült Államok a mudzsáhid[3][4] támogatásával és kiképzésével, hogy harcoljanak Afganisztánban[5] és Kasmírban.[6] Lásd Dzsammu és Kasmír történelmét.

Összecsapások

Noha szórványosan sok régióban előfordultak konfliktusok, fokozódó támadások az 1980-as években történetek, amikor a mudzsáhid harcosai Afganisztánból lassan beszivárogtak a területre Pakisztán segítségével a szovjet-afgán háború végével 1989-ben.[7] Attól az időtől kezdve az erőszak intenzitása kiszélesedett. Sok szeparatista hajtott végre támadásokat indiai civileken, és az Indiai Fegyveres Erők válaszképpen megszállta a területet.[8]

India gyakran megerősítette, hogy a legtöbb képzett harci szeparatista csoportnak Pakisztán és a Pakisztán igazgatta Kasmír a kiindulópontja. Néhányan, mint az 1993-ban megalakult APHC (All Parties Hurriyat Conference) és Dzsammu és Kasmír Liberális Front nyíltan követelte Kasmír függetlenségét. Más harci csoportok, mint a Lashkar-e-Taiba és a Jaish-e-Mohammed (JEM) (Mohamed hadserege) pakisztáni-kasmíri kedvezményezettek. Ezek a csoportok a tálibokkal és Oszáma bin Láden vannak/ voltak kapcsolatban. Mindkét szervezet egyike sincs már hatással, miután az Indiai és Pakisztáni kormány és más országok - Amerika, Egyesült Királyság - betiltották őket. Nagyobb harci csoportoknak, mint a Hizbul Mudzsáhidnak az indiaiak által kormányzott Kasmír a kiindulópontja.[9]

• 1989-ben egy indiai miniszter - név szerint Rubaiya Sayeed - lányát elrabolták.
• 1995-ben nyugati turistákat raboltak el Dzsammu és Kasmír államban, négyőjüket meggyilkolták.
• 2006. július 7-én 190 embert halt meg és 700 megsebesült egy bombától.

Kapcsolódó szócikkek

• Kína–indiai háború
• Terrorizmus Indiában
• Terrorizmus Pakisztánban
• Al-Káida

Hivatkozások

1. India revises Kashmir death toll to 47,000 Archiválva 2011. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben 2008. nov. 21.
2. Kashmir harcokban 19 ember vesztette életét 2009-03-31
3. Pakistan's shadowy secret service - BBC News
4. Nato's top brass accuse Pakistan over Taliban aid - Telegraph. [2008. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
5. At Border, Signs of Pakistani Role in Taliban Surge - New York Times
6. A NATION CHALLENGED: THE SUSPECTS; Death of Reporter Puts Focus On Pakistan Intelligence Unit - New York Times
7. Kashmir insurgency Timeline
8. Facts on Kashmiri Terrorism. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
9. Information regarding militants international links. [2006. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)

Források

• Alap a folytatódó terrorizmus ellen
• Dzsammu and Kashmír, hivatalos weboldal
• Kashmir Newz, hírek Kasmírból Archiválva 2006. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Halál Kasmírban