hu Fekete Mih%C3%A1ly (sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

	Fekete Mihály
Született	Svarcz Mór; 1884. december 31.; Csongrád
Elhunyt	1960. április 16. (75 évesen); Kolozsvár
Álneve	Csongrád
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Felszeghy Mária
Foglalkozása	filmrendező; színész; író; forgatókönyvíró;
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1903)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tevékenység	színész, színműíró, színházrendező
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Mihály témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a színészről, rendezőről és színműíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete Mihály (egyértelműsítő lap).

Fekete Mihály írói álneve Csongrád, született Svarcz Mór (Csongrád, 1884. december 31.^[2] – Kolozsvár, 1960. április 16.) magyar színművész, rendező, színműíró.

Életútja

Svarcz Izidor és Svarcz Jozefa fia. Szegeden végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapesten a Színművészeti Akadémiát. Színészi tevékenységét 1903-ban Krecsányi Ignác Budán és Temesvárt játszó társulatánál kezdte. Temesvár, Pécs és Pozsony után 1911-ben Janovics Jenő Kolozsvárra szerződtette. Egy évtizeden át játszott és rendezett a kolozsvári színházban. 1922-ben a marosvásárhelyi, majd 1923-ban a temesvári színház igazgatója. Kolozsvárra 1930-ban tért vissza rendező és színész minőségben.

Amikor 1941-ben a faji megkülönböztetés leparancsolta a színpadról, társulatot hozott létre, melynek tagjai közt volt Bárdi Teréz, Forgách Sándor és Kovács György. Az előadásokat a kolozsvári Vasmunkás Otthonban rendezték. 1944 októberében újjászervezte a kolozsvári Magyar Színházat, ahol élete végéig játszott.

Két színdarabját (Temesvár megvétele, 1911; Bakócz Tamás, 1913) a temesvári színház mutatta be. Szabó Imrével írt darabja a Csodák éjszakája (1935). Rövid színes írásai jelentek meg Temesváron A Toll c. folyóiratban, cikkei és novellái a Brassói Lapokban. Ifjúkorában – temesvári évei alatt – meleg barátság fűzte Gozsdu Elekhez, az 1930-as években pedig sokat tett hazai szerzők darabjainak bemutatásáért. Többek közt színpadra vitte Tamási Áron Népszakértők és Sipos Domokos Zokog a porszem c. játékait. Kötetei: A temesvári színészet története (Temesvár, 1911); Faluról falura (Temesvár, 1929).