Fekete Jenő (tájfutó)

Ez a szócikk a tájfutóról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete Jenő (egyértelműsítő lap).

Fekete Jenő
Született	1943. május 12. Debrecen
Elhunyt	2022. március 17. (78 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tájfutó edző sportvezető
Sírhelye	Kelenföldi Szent Gellért-plébánia
Sablon Wikidata Segítség

Fekete Jenő (Debrecen, 1943. május 12. – 2022. március 17.) magyar tájfutó, edző, sportvezető, versenybíró, szakíró.

Pályafutása

1966-ban az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen mérnöki, 1976-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen gazdasági mérnöki oklevelet szerzett. 1980-ban a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetében edzői, illetve tájfutó szakedző diplomát szerzett.

1956-ban a mosonmagyaróvári MOTIM TE csapatában kezdte a tájfutást. 1966 és 1974 között a BEAC, 1975 és 1988 között a MAFC tájfutója volt. Edzője Garay Sándor volt.

1969 és 1973 között a BEAC, 1973 és 1978 között a magyar junior tájfutó-válogatott, 1978 és 1988 között a MAFC edzője volt. 1988-ban a MAFC-nál vezetőedzőként tevékenykedett. Tanítványai közül Hegedűs Ábel, Klimstein László, ifjabb Balla Sándor, Harkányi Ádám és Széles Gábor magyar bajnokok lettek.

1976 és 1988 között a Magyar Tájékozódási Futó-szövetség (MTFSZ) elnökségi tagja volt. Az 1983-as felnőtt világbajnokság szervezőbizottságának az elnöke volt. 1994 és 2004 között a Budapesti Tájfutó-szövetség elnökeként tevékenykedett, távozásakor tiszteletbeli elnökké választották.

A civil életben 1966 és 1972 között a Vízügyi Tervező Vállalat tervezőmérnöke, 1972 és 1982 között az Országos Vízügyi Hivatal főelőadója, 1982-től az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság osztályvezetője, majd 1991-től főosztályvezetője volt.

Műve

• Tájfutó technikai ABC, Budapest, 1985

Sikerei, díjai

• Skerletz Iván-díj (2010)[2]

Jegyzetek

1. Elhunyt tájfutók – Fekete Jenő
2. Az MTFSZ kitüntetetései

Források

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 327. o. ISBN 963-495-008-6