Fejér Jenő

Fejér Jenő
Született	Weisz Jenő 1871. január 18. Zombor
Elhunyt	1927. november 12. (56 évesen) Budapest I. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző kereskedő
Sablon Wikidata Segítség

Fejér Jenő, születési és 1898-ig használt nevén Weisz Jenő[1] (Zombor, 1871. január 18. – Budapest, 1927. november 12.)[2][3] zeneszerző, gabonakereskedő.

Élete

Weisz Zsigmond (1840–1911)[4] gabonakereskedő és Dirnbach Regina gyermekeként született. Már gyermekkorától érdeklődést mutatott a zene iránt, ezért kereskedelmi tanulmányai után elvégezte a konzervatóriumot. A legnagyobb sikert hozó operettjét, a Katalint a legtöbb magyar színházban bemutatták, majd Bécsben is színre került, ahol több mint százszor játszották a Karl Theaterban. A bemutatón a címszerepet Hegyi Aranka játszotta, partnere Küry Klára volt. 1905. december 5-én a Népszínházban mutatták be A kültelki hercegnő című darabját, amelyben Komlóssy Emma, Kovács Mihály és Petráss Sári játszották a főbb szerepeket.[5] Később visszavonult és a Weisz Zsigmond cég társtulajdonosaként dolgozott.

Felesége Karfunkel Sarolta volt, Karfunkel Salamon és Fürster Hermina lánya, akit 1899. május 28-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül polgári szertartáson.[6] Ugyanaznap a Dohány utcai zsinagógában is megesküdtek, ahol jelent volt többek között Rákosi Jenő, Gelléri Mór és Pichler Győző.[7] Fia Fejér István.

A felcsúti családi sírboltban helyezték végső nyugalomra.[8]

Színművei

• A rózsaleány, operett. Írta: Beöthy László. Zenéjét szerezte: Weisz Jenő. Bemutató: 1893. szeptember 9., Budai Színkör[9]
• A pópa, népszínmű 4 felvonásban. Írta: Zöldi Márton. Zenéjét szerezték: Elbert Imre, Kéry Gyula, Weisz Jenő. Bemutató: 1894. szeptember 1., Városligeti Színkör[10]
• Betyárvilág, operett két felvonásban. Szövegét írta: Márkus József. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: 1899. április 7., Népszínház
• Katalin. Nagyoperett 3 felvonásban, egy változással. Szövegét írta: Béldi Izor. Zenéjét szerezte: Fejér Jenő. Bemutató: 1901. október 4., Népszínház
• A kültelki hercegnő, operett 3 felvonásban. Társszerző: Béldi Izor. Bemutató: 1905. december 5., Népszínház

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 99301/1898. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 884. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 175. oldal 37. sor
2. Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 2402/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
3. „Fejér Jenő meghalt”, Pesti Hírlap, 1927. november 13., 10. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
4. „Weisz Zsigmond gyászjelentése”, Az Újság, 1911. november 24., 18. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
5. „Kültelki hercegnő”, Pesti Hírlap, 1905. december 6., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 492/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
7. „Házasság”, Budapesti Hírlap, 1899. május 29., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
8. „Temetése”, Pesti Hírlap, 1927. november 15., 13. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
9. „A rózsaleány”, Pesti Hírlap, 1899. szeptember 9., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 
10. „A pópa”, Pesti Hírlap, 1894. szeptember 1., 4. oldal (Hozzáférés: 2021. január 31.) 

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].