hu Farksodr%C3%B3

Farksodró
	Farksodró Costa Ricában
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Alrendág:	Arctoidea;
Öregcsalád:	Musteloidea;
Család:	Mosómedvefélék (Procyonidae);
Alcsalád:	Potosinae;
Nem:	Potos; É. Geoffroy Saint-Hilaire & G. Cuvier, 1795
Faj:	P. flavus;
Tudományos név
	Potos flavus; (Schreber, 1774)
Szinonimák
Szinonimák
	a nem szinonimái: Cercoleptes Illiger, 1811; Kinkajou Lacépède, 1799; Kinkaschu G. Fischer de Waldheim, 1813; Mamcercolepteus Herrera, 1899; a faj szinonimái: Viverra caudivolvula Schreber, 1777; Lemur flavus Schreber, 1774; a Potos flavus chapadensis szinonimái: Potos flavus brasiliensis Ihering, 1911; Potos flavus caudivolvulus (Pelzeln, 1883); Potos flavus dugesii Villa, 1944; a Potos flavus chiriquensis szinonimái: Potos flavus arborensis Goodwin, 1938; Potos flavus boothi Goodwin, 1957; Potos flavus campechensis Nelson & Goldman, 1931; a Potos flavus flavus szinonimái: Potos flavus brachyotos (Schinz, 1844); Potos flavus brachyotus (Martin, 1836); Potos flavus caudivolvula (Schreber, 1777); Potos flavus caudivolvulus (Cuvier, 1798); Potos flavus caudivolvulus (Lacépède, 1799); Potos flavus potto (Statius Müller, 1776); Potos flavus simiasciurus (Schreber, 1774); a Potos flavus megalotus szinonimái: Potos flavus brachyotus Trouessart, 1910; Potos flavus caucensis J. A. Allen, 1904; Potos flavus isthmicus Goldman, 1913; Potos flavus mansuetus Thomas, 1914; Potos flavus modestus Lönnberg, 1921; Potos flavus tolimensis J. A. Allen, 1913; a Potos flavus modestus szinonimája: Potos flavus caudivolvulus (Thomas, 1880); a Potos flavus nocturnus szinonimái: Potos flavus aztecus Thomas, 1902; Potos flavus guerrerensis Goldman, 1915; Potos flavus prehensilis (Kerr, 1792);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Farksodró témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Farksodró témájú médiaállományokat és Farksodró témájú kategóriát.

A farksodró vagy kinkaju (Potos flavus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

A farksodró a trópusi erdők lombkoronájában él Dél-Mexikótól délre, a brazíliai Mato Grossóig.

Alfajai

A farksodrónak az alábbi alfajait tartják számon, azonban meglehet, hogy egyesek önálló fajokat képeznek:^[1]^[2]^[3]

Potos flavus chapadensis J. A. Allen, 1904 - Közép-Brazília
Potos flavus chiriquensis J. A. Allen, 1904 - Panama
Potos flavus flavus (Schreber, 1774) - Suriname
Potos flavus megalotus (Martin, 1836) - Kolumbia
Potos flavus meridensis Thomas, 1902 - Venezuela
Potos flavus modestus Thomas, 1902 - Ecuador
Potos flavus nocturnus (Wied-Neuwied, 1826) - Kelet-Brazília
Potos flavus prehensilis (Kerr, 1792) - Mexikó

Megjelenése

Testhossza 40-60 centiméter, farokhossza akár 55 centiméter hosszú is lehet, testtömege 2-3 kilogramm. Aranybarna színű, rövid szőrű bundája sűrű és puha. Bőre néha lazán lóg a testén. A fiatal állatnak puha, sötéten melírozott bundája van. Lábain öt ujj van, amelyek hosszú karomban végződnek. Ujjai a táplálékgyűjtésben játszanak fontos szerepet. A farok nagyon hajlékony és gyakran ugyanolyan hosszú, mint az állat törzse. A farksodró az ág köré csavarja a farkát, így táplálkozás, illetve mászás közben biztonságosabb a tartása. Hátrafelé nyújtott farka az egyensúlyozást segíti. Nyelvével - amelynek hossza elérheti a 12 centimétert - lenyalja a virágok nektárját és kiszívja a puha erdei gyümölcsök édes levét. Ezenkívül bundája tisztogatására is használja. Ennek az állatnak 36 darab foga van; a fogképlete a következő: ${\tfrac {3.1.3.2}{3.1.3.2}}$ .

Életmódja

Az állat éjjel aktív. Magányosan, párban vagy laza közösségekben él. Tápláléka gyümölcsök és nektár, méz, tojások, fiókák és kisemlősök. A szabad természetben körülbelül 19 évig él.

Szaporodása

A hím 1-1,5 évesen, a nőstény 2 éves kora után éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhességi idő 112-118 napig tart, ennek végén általában egy utód jön a világra. Az elválasztásra 4 hónap után kerül sor.