Apja Farkasdy Zoltán (1890),[3] tanítóképző intézeti tanár Budapesten, anyja, Szántó Ilona (†1967) középiskolai tanárnő volt.[4][5] Apai nagyszülei Farkasdy Béla (1858–1926) csilizpatasi református lelkész és nagypadányi László Zsófia asszony voltak.[6]
Középiskolai tanulmányait a fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte. 1941-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki Egyetem építészmérnöki karára. 1944-ben kisegítő tanársegédként részt vett az Épületszerkezeti Tanszék oktatómunkájában. Tanulmányait a háború megszakította, társaival együtt 1944-ben Németországba vitték. A súlyos történelmi helyzet ellenére szakmailag kedvezően alakult a sorsa: 1945–46-ban Dániában talált munkát, olyan építészek mellett, mint Benedix és Klein, majd Jørn Utzon, akit a későbbiekben sydney-i Operaháza tett világhírűvé.
1947-ben tért haza és fejezte be tanulmányait. 1949-ig Széll László magánirodájában dolgozott, közben a Műegyetem Épületszerkezeti Tanszékén Árvé Károly mellett tanársegéd. 1949–51 közt a Magasépítési Tervező Intézetben (MATI), ill. az abból levált Középülettervező Irodában (KÖZTI) dolgozott, id. Janáky István[7] mellett. A kiváló mester munkatársaként vett részt a Miskolci Nehézipari Egyetem első épületének tervezésében, olyan tehetségekkel együtt, mint Jánossy György és Zalaváry Lajos. Ebben a légkörben valósult meg 1951-ben első – Janákyval közös – műve, a BME Stoczek utcai új tanulmányi épülete. Ezen időszakban tervezett épületeit a két világháború közötti modern stílus továbbélése jellemzi.
1951–53 között műteremvezető lett a KÖZTI-ben. 1951-ben a MÉSZ alapító tagja, később főtitkára, majd alelnöke. „A magyar építészet úgynevezett »haladó hagyományainak« – ma csak szocreál korszaknak nevezett – archaizálási kényszerében készült 1953–54 között Budapesten, a Zugligeti úton a Magyar Iparművészeti Főiskola, melynek lépcsős, árkádos, oszloprendes-timpanonos főbejárata klasszikus arányrendszereket idéz.”[8]
A szocreál béklyóitól megszabadult építész első munkája egy ötemeletes, magastetős lakóház az óbudai Dereglye utcában (1957–58), melyet számos további tervezési feladat követett: 1957–59 között három lakóépület a Várnegyedben, az ottani tömbrehabilitáció részeként; 1956–64 között a dunaújvárosi 500 ágyas városi kórház; 1959–61-ben pedig ismét a budai Várban, az Úri u. 32. alatti foghíjbeépítés.
1961-ben áthelyezték a Típustervező Intézetbe (TTI). Itt tervezte többek között a kelenföldi 15 emeletes toronyházakat (kivitelezés: 1963–70), a Hotel Olimpiát a Normafánál (1968–70), valamint a miskolci 400 ágyas gyermekkórházat (1967–75).
1970-től, súlyos infarktusból felépülve a Műegyetem Középülettervezési Tanszékén tanított – 1982-től egyetemi tanárként, 1983–86 közt tanszékvezetőként – 1989-ben bekövetkezett haláláig. Hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Felesége Domokos Judit, akinek a szülei dr. Domokos Gyula és Bakos Ella (†1976) voltak.[10] A menyasszony anyai nagyszülei Bakos Kálmán és szigeti Vass Irén (†1960) asszony voltak.[11] Farkasdy Zoltán és Domokos Judit frigyéből született:
Óvodai játékházak, Budapest. Építészek: Bérczes László, Balla Ákos, Horváth Róbert, Poós Tamara, Vértesi László, Szűcs László, Földessy Árpád, Balázs Tibor. Magyar Építőművészet. 1986/1. 28. p.
Képgaléria
BME Stoczek-blokk (1949) az 1986-os emeletráépítéssel
Iparművészeti Főiskola, 1953–54
Iparművészeti Főiskola
Óbudai lakóház, 1957–58
Budai Vár: Úri utcai lakóház, 1957–59
Budai Vár: Fortuna utcai lakóház, 1957–59
Budai Vár: Úri utcai lakóház, 1959–61
Budai Vár: Dísz téri lakóház, 1963–68
Miskolci gyermekkórház, 1967–75
Miskolci gyermekkórház (hátsó szárny)
Normafa: Hotel Olimpia, 1968–70
Normafa: Hotel Olimpia
További információk
Merényi Ferenc: Cento anni architettura ungherese 1867–1965 (Római Magyar Akadémia, 1965)
Osskó Judit: Unokáink is látni fogják. Tíz építészportré, 1977–1995. Szendrői Jenő, Vargha László, Dercsényi Dezső, Pierre Vago, Farkasdy Zoltán, Goldfinger Ernő, Csonka Pál, Rados Jenő, Gerő László, Jánossy György; jegyz., életrajzok Vukov Konstantin, interjúbev. Borvendég Béla et al.; Terc, Budapest, 2007 + DVD
Ferkai András: Farkasdy Zoltán építészete; HAP Tervezőiroda Kft., Budapest, 2014
