Faragó Gyula
Faragó Gyula, született Frenkel Joachim[1][2] (Esztergom, 1861. december 5.[3] – Budapest, Terézváros, 1920. július 28.)[4] magyar orvos, gyermekgyógyász. ÉleteSzülei, Frenkel Mór és Beck Mária (1836–1915)[5] középmódú kereskedők voltak. A gimnáziumot szülőhelyén, orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte. 1885-ben orvosdoktorrá avatták. Még ugyanebben az évben a Munkács-Sztrij hadi vasút építéséhez ment orvosnak. Másfél évvel később külföldi tanulmányútra indult Hensch és Baginszky gyermekklinikáiba Berlinbe és a prágai lelencházba. 1887-ben Budapesten telepedett le és gyermekorvosi gyakorlattal foglalkozott. 1887-ben jelent meg első dolgozata A gyermekek ínreflexeiről címmel a Gyógyászatban, illetve német nyelven az Archiv für Kinderheilkundeben. Munkatársa volt a Wiener medizinische Wochenschriftnek és a Gyógyászatnak. Több napilapba és folyóiratba írt cikkeket a gyermekek ápolásáról és a szegény gyermekek megmentéséről, többek között a Magyar Hírlapba, Budapesti Hírlapba, az Egyetértésbe, a Magyar Ujságba és az Egészségbe. 1891-től szerkesztette az Orvosi Zsebnaptárt és a Jó egészség naptárat. Családja1893. április 30-án Budapesten nőül vette Fürst Vilmát, Fürst József kereskedő és Löwinger Ernesztina lányát.[6] Művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia