Fallout 4
A Fallout 4 egy 2015-ben megjelent akció-szerepjáték, melyet a Bethesda Game Studios fejlesztett, és a Bethesda Softworks jelentetett meg. A játék az ötödik szerepjáték a Fallout-sorozatban, mely 210 évvel a Nagy Háború után, 2287-ben játszódik a posztapokaliptikus Bostonban, főhőse pedig a 111-es Menedék egykori lakója, a Sole Survivor (Egyedüli Túlélő). A játékmenet a Fallout 3-hoz hasonló, de az alapok ugyanazok, mint a legelső részekben: küldetések teljesítésével a főhős tapasztalati pontot kap, melyet saját fejlődésére használhat fel. Az abszolút nemlineáris játékmenet során a játékos első- vagy harmadik személyű nézetet is használhat. Lehetőségünk van csapattársak toborzására is, akik aztán segítenek a harcban. Lényeges újítás az építkezés bevezetése, melynek során különféle nyersanyagok felhasználásával új dolgokat lehet építeni, mely odavonzza a környékbeli, biztonságos helyet kereső lakosokat is, egyfajta új települést alapítva így. Ez az első Fallout-epizód, ahol mindenki, beleértve a főhőst is, teljes mértékben le lett szinkronizálva. A Fallout 4 jó kritikákat kapott: dícsérték a nyílt világát, a történetet, a karaktereket, az alkotási lehetőségeket, és a zenét. Kritika illette viszont a jelentősen leegyszerűsített szerepjáték-elemeket, és a bosszantó technikai problémákat. Hat kiegészítő csomag jelent meg hozzá, ebből az "Automatron", a "Far Harbor" és a "Nuka-World" önálló sztoriszál. JátékmenetA Fallout 4 játékmenete nagyon hasonló a Fallout 3 és a Fallout: New Vegas játékmenetéhez. Alapvetően első személyű nézetből játszható (melyet immár az id Software megoldása alapján kiviteleztek),[2] opcionálisan harmadik személyű nézőponttal, illetve a játéktérképen való szabad vándorlással. A legfontosabb újítás a rétegenként módosítható és változtatható páncélrendszer, a bázisépítés, a teljes egészében szinkronizált (de egyben leegyszerűsített) 110 ezer soros[3] párbeszédrendszer, valamint a továbbfejlesztett tárgykészítési rendszer. Az ellenségek nagy része, mint a vakondpatkányok, fosztogatók, szupermutánsok, halálkarmok, és ghoulok visszatérnek az előző részekből - ahogy visszatér a korábbi epizódokból ismerős kutya, akit itt is Dogmeat-nek hívnak.[4] A játéktéren bármelyik helyszín elérhető felfedezés után gyorsutazással. Alapértelmezésben 50 fegyver van a játékban, de módosításokkal közel 700 féle kombináció érhető el. A játék ikonikus részét képező erőpáncél is átdolgozásra került: alapvetően olyanná vált, mint egy mozgó jármű, amelyet akár már a játék elejétől lehet használni, megfelelő karbantartás és erőforrásigény kielégítése segítségével.[5] Egyes helyeken saját településeket építhetünk, megfelelő energiaellátás, vízforrás, és élelemforrás biztosítása mellett lakókat toborozhatunk, a védelmükre pedig külön fegyverrendszert építhetünk ki.[6] Ebben az epizódban is szerepel a Pip-Boy, mint beépített információs rendszer, amelyet immár egy okostelefonos alkalmazás segítségével is irányíthatunk. A körökre osztott harcrendszer (V.A.T.S.) átalakításra került annyiban, hogy a játék most már nem áll meg ilyenkor, csak belassul. Ebben a módban lehetőség van előre megadott akciópontok felhasználásával különböző testrészekre célzott lövéseket leadni, és már kritikus találatot is csak ebben a módban vihetünk be.[7] Megváltoztatták a szintlépés menetét is. A játék elején legenerált karaktert ugyanúgy a SPECIAL-rendszer segítségével lehet létrehozni, de most minden karakter alapvetően alacsonyabb szintről indul, ugyanis szintlépésenként ennek értékei is megváltoztathatók.[8] Emellett 275 féle perket is lehet választani minden szintlépésnél, amelyek továbbfejleszthetőek és új perkeket hozhatnak elő. A szintlépésnek nincs felső határa, és a játék sem ér véget az utolsó küldetés teljesítésével.[9] 13 különféle csapattársat is választhat a játékos, de ebből egyszerre mindig csak egyet vihetünk magunkkal. Némelyikükkel románc kialakítására is lehetőség van, és akárcsak a Fallout 2-ben, ezúttal is el tudnak végezni helyettünk bizonyos feladatot, ha történetesen az ő képzettségük magasabb, mint a miénk. Bárki is legyen velünk (Dogmeat, a kutya kivételével), az figyeli, hogy beszélgetés közben milyen párbeszéd-lehetőségeket választunk, és ennek megfelelően kap az adott karakter ún. affinitás-pontokat. 1000 ilyen pont elérése esetén a csapattárs "bálványozni" kezdi karakterünket, és kap egy speciális, csak rá jellemző perket is. Fordított esetben a csapattárs el is hagyhat minket, egyes esetekben ránk is támadhat. CselekményA Fallout 4 helyszíne Boston és környéke, a "Commonwealth", egész pontosan ami megmaradt belőle 2287-re a 210 évvel korábban történt Nagy Háború után (melynek közvetlen előzményei és történései a korábbi játékokból már ismertek voltak). Az előző epizódokkal ellentétben ez a rész pontosan a háború kitörésének napján, 2077. október 23-án indul, amikor is az általunk generált karakter és családja a közelben lévő 111-es Menedékben vészelik át az atomcsapást, majd egy hibernációs fázis miatt rögtön két évszázadot ugrunk az időben. Akárcsak a korábbi epizódokban, úgy itt is egy alternatív idősíkon zajlanak az események, de már a múlttól kezdve, ugyanis a 2070-es évekre is az 1940-es, 1950-es évek atomháborús hisztériája volt a jellemző, mégpedig érdekes módon ugyanazokkal a technikai és kulturális vívmányokkal, de modern köntösben. Például a tudomány már elég fejlett ahhoz, hogy lézerfegyvereket gyártsanak, vagy képes legyen az emberiség a génmanipulálásra, vagy akár mesterséges intelligenciák készítésére - ennek ellenére az atomenergia széles körben elterjedt, a nyomtatott áramkörök és a mikroelektronika helyett az elektroncsövek alkalmazása az általános. A játék október 23-a reggelén indul Sanctuary Hills kisvároskájában, ami a Massachussetts állambeli Concord közelében található. Főhősünk és házastársa (Nate vagy Nora, függően karakterünk nemétől), valamint csecsemő gyerekük, Shaun, és robotszolgájuk, Codsworth, épp otthon tartózkodnak, amikor a Vault-Tec dolgozója becsenget hozzájuk, meghozva a belépőket a közeli 111-es Menedékbe. Néhány pillanattal később bemondják a tévében, hogy New York és Philadelphia városát atomtámadás érte, majd megszakad a közvetítés, és beindulnak a légvédelmi szirénák. A kialakuló pánikhelyzetben a család megindul a Menedék felé. Még megpillanthatják, ahogy egy atombomba becsapódik Boston külvárosába, majd egy lift szinte az utolsó pillanatban a föld alá viszi őket. Nem tudván arról, hogy a Vault-Tec Menedékei egyben emberkísérleti telepek is, orvosi vizsgálatnak hazudva hibernálják valamennyiüket. A hibernációból ismeretlen idő eltelte után tér magához a főhősünk, aki csak annyit lát, hogy ismeretlen alakok elrabolják Shaunt, a házastársát pedig megölik. Ezután ismét hibernálódik, majd sok idő elteltével ébred fel, egy rendszermeghibásodás következtében. Feltett céljává válik házastársa halálát megbosszulni és fiát, Shaunt megmenteni. Sanctuary Hills-be visszatérve döbbenten tudja meg a még mindig működőképes Codsworth-től, hogy 210 év telt el a háború óta, és most 2287-et írunk. Codsworth azt javasolja, hogy a közeli Concordban próbáljunk segítséget keresni. Útja során az Egyedüli Túlélő összebarátkozik egy Dogmeat nevű német juhászkutyával, és segít a Minutemen nevű csoportosulásnak, hogy biztos helyre meneküljenek Sanctuary Hills-ben. Ezután Diamond Citybe utazik, mely a valamikori Fenway Park baseball-stadionban épült fel. Itt Pipertől megtudja, hogy egy rejtélyes szervezet, az Intézet (Institute) tartja rettegésben a környéket, mert embereket rabolnak el, és a helyükre szintetikusokat helyeznek: robotokat, akik a megszólalásig hasonlítanak az emberekre. Miután megtalálja és megmenti a szintetikus Nick Valentine-t, megtudja, hogy a feleségét egy bizonyos Conrad Kellogg ölte meg. Elkapja Kelloggot, aki elmondja neki, hogy Shaunt az Intézet rabolta el. Miután megölte őt, kinyer a fejéből egy chipet, amellyel hozzáfér a férfi emlékeihez. Az események közben egy hatalmas léghajó, a Prydwen fedélzetén megérkezik az Acél Testvérisége is, és kiderül, hogy az Intézmény területére kizárólag teleportálással lehet bejutni, mert el van zárva a külvilágtól. Egy másik szervezet, a Railroad segítségével sikerül az eszköz tervrajzait megszerezni, és a játékos választása szerint az Acél Testvérisége, a Minuteman, vagy a Railroad segítségét kérheti a bejutáshoz. Az Egyedüli Túlélő bejut az Intézetbe, és megtudja, hogy annak vezetője, az Apa, nem más, mint az ő fia, Shaun, aki egy öregember, mert a hibernációból jóval korábban vették ki, mint őt. Hatvan éve vitték el, mert tiszta, sugárzástól mentes DNS-e fontos volt az Intézet számára. Shaun, aki rákban haldoklik, megkér minket arra, hogy vegyük át a helyét - dönthetünk így is, de választhatjuk azt is, hogy megsemmisítjük a helyet, és ebben az esetben a három rivális frakció valamelyikével kell szövetkeznünk a többi ellen. Végül egy bombával semmisíthetjük meg az Intézetet, illetve ezt követően, ha a Minutemen frakció mellé álltunk, akkor a többiekkel is le kell még számolnunk. KarakterekFőhősünkön kívül 13 különböző szereplő lehet csapattársunk. Dogmeat, a hűséges német juhászkutya az egyetlen, aki egész biztosan a társunk lesz, és hat további van közöttük, akivel a főküldetés során mindenképp találkozunk. Ők Codsworth, a hűséges házirobot, Deacon, a Railroad ügynöke, John Hancock, Goodneighbor polgármestere, Nick Valentine, a szintetikus nyomozó, Piper Wright riporter, és Preston Garvey, a Minutemen vezetője. A maradék hat a következőkből áll: Cait, az ír származású ketrecharcos, Curie, a szintetikussá vált robot-tudós, Danse, az Acél Testvériségének egyik paladinja, MacCready, a zsoldos, Strong, az emberekkel szimpatizáló szupermutáns, és X6-88, az Intézet szintetikus fejvadásza. Heten közülük romantikus kapcsolatba is léphetnek a főhőssel, függetlenül annak nemétől.[10] FejlesztésA játék első tervei még 2009-ben készültek el. Todd Howard vezető fejlesztő szerette volna egy rövid jelenet erejéig bemutatni azt is, hogy milyen volt az élet a háborút megelőzően. Ennek mentén indult meg a tervezés, Pélyi István grafikai tervező közreműködésével, aki már a Fallout 3 DLC-in is dolgozott. Mivel a Bethesda ekkoriban még teljes figyelmét a The Elder Scrolls V: Skyrim fejlesztésének szentelte, ezért a Fallout 4 csak ennek kiadását, valamint támogatásának befejezését követően, 2013 közepétől tudott érdemben készülni.[11] Az előző két résszel ellentétben a Gamebyro grafikus motort lecserélték a Skyrim-ben használt Creation Engine-re. A játék egy teljesen új karaktertervező felületet kapott, ahol már nem csúszkákon, hanem az egér/gamepad segítségével lehet állítani az egyedi tulajdonságokon.[12] Már a fejlesztés leleplezésekor elárulta a Bethesda, hogy a játék Full HD minőségben fog futni az aktuális konzolgeneráción (PlayStation 4, Xbox One),[13] és hogy mobileszközök segítségével második képernyőn is látható lesz a Pip-Boy tartalma.[14] Az előző részekkel ellentétben a játékos karaktere is teljesen le lett szinkronizálva: Brian T. Delaney és Courtenay Taylor lettek a szinkronhangjai, nemtől függően.[15] Todd Howard azt is bejelentette, hogy a PC-s változathoz készülő MOD-ok használhatóak lesznek Xbox alatt, és reményei szerint PlayStation alatt is.[16] Mivel a Skyrim esetében a fizetős MOD-rendszer bukás lett, ezért a Fallout 4 esetében ez már fel sem merült.[17] Készítésükhöz a Creation Kit-et használhatják a felhasználók, mely 2016-ban konzolokra is megjelent.[18] A Creation Engine továbbfejlesztésre került, és még szebb grafikai megjelenítésre képes. A legjelentősebb újítás a korábbi epizódokhoz képest megnövelt látótávolság. A dinamikus fényeknek köszönhetően bármilyen tárgy képes realisztikus árnyékot vetni. Megjelent a motion blur, a temporális élsimítás, a magaslati köd, és még számos újítás, többek között élethű hatású nedves felületek és szélfújás.[19] Változott a karakterekkel történő beszélgetés módja is, a Fallout 3 és a New Vegas fix kamerás, szemtől szembeni beszélgetéseit felváltották a változó kameraállások. A párbeszédek dinamikusak, tartalomérzékenyek, és a játékos számára mindig adott a lehetőség, hogy bármikor kihátráljon egy beszélgetésből.[20] KiegészítőkA játékhoz hat hivatalos DLC jelent meg, és egy textúrafrissítés
FogadtatásJegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia