Fahéjbarna pókhálósgomba
A fahéjbarna pókhálógomba (Cortinarius cinnamomeus) a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, enyhén mérgező gombafaj. MegjelenéseA fahéjbarna pókhálósgomba kalapja 3–6 cm átmérőjű, domború vagy lapítottan púpos. Felülete pikkelykés vagy finoman nemezes. Színe a barna különböző árnyalati lehet, olíva- vagy vörösesbarna. Húsa sárgás. Enyhén retekszagú, kissé kesernyés ízű. A fiatal gomba lemezei narancsvörösek, később a spórák érésével rozsdavörös-fahéjbarnává sötétül. Az egészen fiatal gomba lemezeit sárgás, pókhálószerű fátyol fedi. A lemezek tönkhöz nőttek, közepesen sűrűn állnak. Spórapora rozsdaszínű. A spórák ovális vagy mandula alakúak, szemölcsös felszínűek, 5,5-8,2 x 3,8-5 mikrométeresek. Tönkje 3–9 cm magas, 0,3-0,8 cm vastag, kezdetben sárga, később barnás színű, a fátyoltól szálas felszínű. Hasonló fajokHasonlít hozzá a szinten nem ehető sárgalemezű pókhálósgomba (Cortinarius croceus). Elterjedése és termőhelyeEurázsia és Észak-Amerika mérsékelt övi zónájában honos. Magyarországon ritka. Savanyú talajú lomberdőkben és fenyvesekben él, gyakran lucfenyő alatt. Szeptember-októberben terem. Enyhén mérgező, emésztőszervi panaszokat okoz.
Kapcsolódó cikkekForrások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia