Földes György (történész)
Földes György (Budapest, 1952. december 30. –) magyar történész, tudományos kutató, egyetemi oktató. ÉleteFöldes György 1952. december 30-án született Édesapja, Földes László 1944-ben partizánparancsnok, 1945 után kommunista politikus, miniszterhelyettes, országgyűlési képviselő volt.[1] Két testvére van; László (1945) művésznevén „Hobo”, Kossuth-díjas magyar bluesénekes, dalszerző, előadóművész és József (1949) autószerelő. Két gyermeke van, Dániel (1981) és Léna (1984). Az 1990-es évek második felében vezető politikusi szerepet is vállalt, 1994 és 1998 között az MSZP Országos Elnökség tagja, 1998-tól 2000-ig az Országos Választmány elnöke. 1977-ben szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Kar történelem–szociológia szakán. 1979-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját, amelynek címe Az újpesti munkásmozgalom 1929–1944. 1981-ben politikai gazdaságtan továbbképző tanfolyamot végzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1989-ben jelent meg a Hatalom és mozgalom 1956–1989 című monográfiája, amely kísérletet tett a Kádár-korszak kritikai elemzésére. 1995-ben kandidátusi fokozatot szerzett, disszertációját a gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási kutatásai alapján Az eladósodás politikatörténete 1957–1986 címmel védte meg. 2010–ben MTA doktori címet szerzett a Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956–1989 című monográfiájával. 2012-ben habilitált az ELTE BTK-n A Kádár-rendszer hivatalos nemzetfelfogásának változásai 1956–1988 című eladásával. Jelenlegi kutatásai középpontjában Kádár János politikai életpályája, a magyar-szovjet kapcsolatok és a Kádár-korszak átfogó, általános kérdései állnak. Az egyetem elvégzése után 1977 és 1989 között a Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa. 1990 és 2016 között a Politikatörténeti Intézetben dolgozott, előbb tudományos munkatársként, 1991-től igazgatóként, majd főigazgatóként. 1986 óta rendszeresen folytat oktatói tevékenységet. 1998-tól 2011-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének docense, 2003-tól az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskola Új- és Jelenkori Magyar Történelem Doktori Programjának előadója. 2012-től a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának vendégoktatója. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja. Tudományszervezői munkásságát jelzi, hogy 2001 és 2004 között vezette a Politikai kultúra és politikai mentalitás Magyarországon a XX. században címet viselő Széchenyi kutatási projektet, illetve főkoordinátorként működött közre a Politikatörténeti Alapítvány Társadalomelméleti Kutatócsoportjának két – egyenként hét, illetve négy projektből álló – kutatássorozatában 2003 és 2005, majd 2007 és 2008 között. Szerkesztőként számos tanulmánykötet elkészítéséhez járult hozzá, továbbá sorozatszerkesztője a Politikatörténeti Füzetek és a Húsz év után sorozat kiadványainak. Rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon és fórumokon. Intenzív tudományos kapcsolatokat ápol az erdélyi tudományos élet képviselőivel, többek között a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a marosvásárhelyi Gheorghe Şincai Intézetben. Iskolák, tudományos előmenetel
Munkahelyek, beosztások
Kutatási területei
Saját művek, szerkesztett kötetek
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia