Exogén

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Exogén (egyértelműsítő lap).

Az exogén görög eredetű szó, jelentése magyarul kívülről eredő, kívülről származó. Mint jelzőt, ezt a szót gyakran ellentétként használják az endogénnel szemben, ami viszont valaminek (pl. szervezetnek) a belsejéből eredő dolgokra vonatkozik.

A szó eredete

Görög eredetű összetett szó, az exo- előtag és a gén utótagból.

Az exo- előtag (előfordul egzo- alakban is). A vele összetett fogalomnak valamilyen külső megjelenését jelzi: magyarul kül-, külső-, kívüli részekkel fordítható le.[1]

A -gén utótag működést, keletkezést jelent.[2]

Példák

A biológiában

• Az "exogén" jelentése a biológiában : külső eredetű, külső hatásra bekövetkező. Pl. exogén származásúak a növényeknek azok a tagjai, amelyek valamely rész felületi sejtjeiből fejlődnek.

A geológiában

Az "exogén" jelentése a geológiában: a földkéregre, felszínre kívülről ható, illetve a földfelszínről származó

A közgazdaságtanban

Az "exogén" jelentése a közgazdaságtanban: exogén változók a modell bemeneti (input) változói: ezeket a modell adottságként kezeli, vagyis nem vizsgálja őket. Az exogén változók empirikus adatokból, vagy akár egy másik modellből származhatnak.

Jegyzetek

1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-05-0378-6, 240. oldal
2. Ebből származik pl. a generáció, a generátor, a genezis, a géniusz szó is.

Források

• Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 2. kiadás, Akadémiai kiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-05-0378-6, 240. oldal
• Révai