Katolikus munkáscsalád gyermekeként született. Apja Peter Franz Remark (*1867 június 14., Kaiserwerth), anyja Anna Maria Stallknecht (*1871. november 21., Katernberg), aki iránti tiszteletből később felvette annak középső nevét, s a Remarque-ból Remarkra németesedett családnevét visszaváltoztatta Remarque-ra. Tizenhat évesen kezdett el írni, esszéket, verseket, s egy regénnyel is megpróbálkozott, amelyet később, 1920-ban fejezett be Álomzug címmel.
Tizennyolc évesen besorozták katonának. 1917. június 12-én a nyugati frontra került, ahol július 31-én bal lábát, jobb kezét, illetve a nyakát repeszdarabok sebesítették meg. Katonai kórházba került, s a háború végéig ott is maradt.
A háború után több állása is volt, többek közt könyvtáros, üzletember, tanár, újságíró és szerkesztő. 1925-ben elvette Ilse Jutta Zambonát, akitől nemsokára el is vált, aztán 1938-ban újra elvette.
1929-ben megjelent háborúellenes remekműve, a Nyugaton a helyzet változatlan hatalmas sikert aratott. A könyv feltárja a front legembertelenebb körülményeit, melyben az éhínség, a sár, a sérülések, a patkányok és a betegségek legalább annyira veszélyes ellenségek, mint a szemben álló hadsereg.
Hitler hatalomra jutásakor az író műveit nemzet- és becsületellenesnek minősítették és nyilvánosan elégették, az íróról elterjesztették, hogy nem vett részt az első világháborúban, hogy zsidó származású, s hogy a neve nem Remarque, hanem Kramer (ennek fordított olvasata a Remark). Mindez persze náci koholmány volt, de propagandagépezetük hatásosan tette a dolgát. Remarque 1933-ban Svájcba emigrált. 1938-ban megvonták német állampolgárságát.
1939-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba első feleségével, 1948-ban tért vissza Svájcba és ott is élt egészen haláláig.
Művészete
Első műveiben az I. világháború szörnyűségeit és következményeit írja le a részt vevő katonák szempontjából. A front embertelen körülményeitől kezdve a boldog/boldogtalan hazatérésig minden katonai megpróbáltatás benne van regényeiben. A két világháború közötti Németország, a weimari köztársaság, az infláció, az egyszerű hétköznapi emberek problémái és a nácizmus születése hiteles képet adnak a kor társadalmáról.
Későbbi témái az 1930-as évek és a II. világháború alatti emigráció nehézségei, megpróbáltatásai és a koncentrációs táborok mindennapjai. Ezekben a megrendítő regényekben a nácizmus és fasizmus áldozatainak szenvedéseit írta le, de szinte mindegyik művében fontos helyet kap a szerelem, amely melegséget és reményt nyújt a kétségbeejtő élethelyzetekben.
Erich Maria Remarque a 20. század egyik legsikeresebb írója, regényeit megfilmesítették, DVD-re vették, számtalan nyelvre lefordították.
Művei
Regények
Álomzug (Die Traumbude. Ein Künstlerroman, 1920)[2]
Hiába futsz; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1991
A fekete obeliszk. Egy megkésett ifjúság története. Regény; ford. Villányi György; Tulipán, Bp., 1992
A paradicsomban is ott a pokol; ford. Nemes László; Fabula, Bp., 1992
Csend Verdun felett; ford. Gergely Erzsébet, utószó Thomas Schneider; Fátum-ars–Merényi, Bp., 1994 ISBN 963-8367-44-X
Győztesek és legyőzöttek; ford. Benedek Marcell; Fátum-ars, Bp., 1994
(És azután... ; Vissza a háborúból címen is)
A katona; szerk. Thomas Schneider; Merényi, Bp., 1995
Az ígéret földje; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-106-6
Állomás a horizonton / Az álomzug / Gam / Állomás a horizonton; ford. Tandori Dezső; Aquila, Debrecen, 2000 ISBN 963-679-101-5
Vissza a háborúból. Szabó Lőrinc Remarque-fordítása; sajtó alá rend., jegyz., tan. Juhász Gábor és Szemán Renáta, fordítást követő bírósági eljárás anyagát sajtó alá rend., tan. Busku Anita Andrea; ME BTK, Miskolc, 2008 (Szabó Lőrinc füzetek)[4]
(És azután ...; Győztesek és legyőzöttek címen is)
Nyugaton a helyzet változatlan; ford. Ortutay Katalin; Cartaphilus, Bp., 2008 (Filmregények)
Jegyzetek
↑ Murdoch, Brian: The Novels of Erich Maria Remarque: Sparks of Life. (hely nélkül): Camden House. 2006. 2–3. o. = Studies in German Literature, Linguistics and Culture, ISBN 1571133283
↑ abcMagyarul az Állomás a horizonton c. gyűjteményes kötetben jelent meg
↑Magyarul 1931-ben jelent meg Benedek Marcell fordításában, DANTE-kiadásban - a mű a Nyugaton a helyzet változatlan folytatása.
↑Vissza a háborúból. Szabó Lőrinc Remarque-fordítása; Miskolci Egyetem, Miskolc, 2008
Források
Világirodalmi kisenciklopédia. 2. köt. Budapest: Gondolat, 1984. Remarque lásd 261. o. ISBN 963-281-376-6
