|
Ergenekon-ügyAz Ergenekon-ügy egy Törökországban kirobbant botrány, illetve per, mely egyes újságírók szerint az úgy nevezett „mély állam”[1] létét bizonyítja.[2] Az Ergenekon név egy titkosnak vélt csoportosulás elnevezése, akiket azzal vádolnak, hogy gyilkosságot terveztek több magas rangú politikus és közéleti személyiség ellen, illetve hogy a kormány megdöntésére készültek katonai puccsal.[2] Több mint 150 magas rangú katonatisztet, politikust, újságírót és másokat helyeztek vád alá.[2] Az Ergenekon név egy, az Altaj-hegységben található ősi völgy, az Ergenekon-völgy nevéből ered, mely a nacionalista törökök számára legendás erejű.[3] Felfedezése és a per kezdeteAz újságírók által „mély államként” leírt összeesküvésre először 1999-ben derült fény, amikor egy Susurluknál bekövetkezett balesetben egy ismert alvilági kapcsolatokkal rendelkező férfi autójában egy magas rangú rendőrtiszt is ült.[2] Az Ergenekon mint szervezet létezéséről a titkosszolgálat 2001-ben szerzett tudomást, amikor a rendőrség letartóztatott egy Tuncay Güney nevű férfit, akit titkos szervezkedéssel vádoltak. Kiderült, hogy Güney a Nemzeti Hírszerzés İpek (Selyem) fedőnevű ügynöke, aki beépült az Ergenekon szervezetébe. Később a Hírszerzés tagadta, hogy Güney állandó ügynök lett volna.[4] 2007-ben egy névtelen telefonhívás nyomán a rendőrség katonai eredetű robbanószerre bukkant egy isztambuli házban, melyek szériaszáma megegyezett azoknak a robbanószereknek a szériaszámával, amiket Törökország több részén elkövetett robbantásokban használtak.[5] A nyomozás szálai az Ergenekon-csoporthoz vezettek.[6] A vádiratot összeállító ügyészek Zekeriya Öz (főügyész), Mehmet Ali Pekgüzel és Nihat Taşkın.[7] A tárgyalást vezető bíró Köksal Şengün.[8] A vádakAz ügyészség szerint a csoportosulás három vezére Sener Eruygur, Levent Ersöz és Hürsit Tolon nyugalmazott tábornokok.[9] Úgy vélik, az Ergenekont 1999-ben hozták létre szélsőséges kemalisták.[10] A letartóztatottakat több váddal is illetik, a vádirat több mint 2000 oldalas,[9] és többek között olyan vádpontok találhatóak benne mint:
A vád szerint a fent felsorolt bűncselekmények célja, hogy káoszba sodorja Törökországot, ezzel előkészítve a terepet egy újabb katonai hatalomátvételhez.[10] Törökország történelme során többször is történt katonai puccs. A per Isztambulhoz közel, Silivriben zajlik.[9] A Köztársasági Néppárt képviselői szerint a kormány arra használja fel a pert, hogy általában elhallgattassa mindazokat, akik kritikusak a kormányzó AKP politikájával szemben, és nem csak azokat tartóztatták le, akik ténylegesen részt vettek az összeesküvésben.[2] Hivatkozások
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
