hu Erdei kutya

Erdei kutya
	Erdei kutyák a Szegedi Vadasparkban
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Nem:	Speothos; (Lund, 1839)
Faj:	S. venaticus;
Tudományos név
	Speothos venaticus; (Lund, 1842)
Szinonimák
	Abathmodon Lund, 1843; Cynalicus Gray, 1846; Cynalius Gray, 1847; Cynalycus Gray, 1869; Cynogale Lund, 1842; Icticyon Lund, 1843; Melictis Schinz, 1848;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Erdei kutya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei kutya témájú médiaállományokat és Erdei kutya témájú kategóriát.

Az erdei kutya vagy őserdei kutya (Speothos venaticus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

A Speothos emlősnem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Amerika északi területein mindenütt előfordul; erdőben, mocsárban, szavannán és bozótosban egyaránt megél. Brazíliától kezdve Bolívián át egészen Panamáig terjed az állománya. Manapság ritka állat.

Megjelenése

Az erdei kutya fej-testhossza 57-75 centiméter, farokhossza 12,5-15 centiméter, marmagassága 20-30 centiméter és testtömege 5-8 kilogramm. Feje erőteljes; pofája rövid és széles, füle nagyon kicsi. Barna fejszőrzete világosabb árnyalatú, mint a test többi része. Teste zömök, izmos és meglehetősen hosszú. Szőrzete rövid és sötét rőtesbarna. Farka rövid, csapott, színe a sötétbarnától a feketéig terjedhet. Az erdei kutya rövid, erőteljes lábával a földhöz lapulva vág utat magának a növényzet sűrűjében.

Alfajai

Speothos venaticus panamensis – Panama
Speothos venaticus venaticus – Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Suriname, Guyana, Brazília északi és középső része, Peru, Bolívia, Paraguay és Argentína
Speothos venaticus wingei – Brazília délkeleti része

Életmódja

Kisebb falkákban vadászik és kifejezetten nappali állat. Tápláléka kisebb emlősökből áll; olykor gyümölcsöt is eszik. Fogságban 10 évig is élhet.

Szaporodása

E kutyaféle ivarérettségét 14-18 hónapos korában éri el. A párzási idény rendszerint októberben van. A vemhesség 60-70 napig tart, ennek végén a nőstény 4-6 kölyköt hoz a világra. Mindkét szülő gondozza a kölyköket. A fiatal állatok ivarérésük elérése után is a falkával maradnak egy ideig.

Állatkertekben

Az őserdei kutya Magyarországon csak a Szegedi Vadasparkban látható. Állatkerti körülmények között viszonylag jól szaporodik, de nem túl gyakran bemutatott faj. Többnyire párokat, vagy családokat tartanak együtt.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Képek és videók az erdei kutyáról
Angol nyelvű fajleírás

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Erdei kutya