Erdély főgenerálisainak listája

Erdély főgenerálisa
Utolsó Pekri Lőrinc főgenerális 1704. július – 1707. ősze
Adatok
Ország	Erdélyi Fejedelemség
Első	Balassa Menyhért (1559–1561)
Utolsó	Pekri Lőrinc (1704–1707)
Kinevezi	Erdélyi országgyűlés
Államfő	Erdélyi fejedelem
Egyéb címek	Az ország generálisa mezei hadak főgenerálisa
Hivatal kezdete	1559
Hivatal vége	1707
Sablon Wikidata Segítség

Az Erdélyi Fejedelemségben az ország generálisa vagy mezei hadak főgenerálisa a hadsereg főparancsnokának a neve volt, aki a fejedelemnek volt alárendelve. A tisztség nem volt állandóan betöltve, egyrészt mert csak háborúban volt jelentősége, másrészt voltak olyan fejedelmek (például Bethlen Gábor), akik saját maguk vezették a hadsereget.

A hatáskör különbözött az udvari főkapitányétól, aki csak a fejedelem állandó seregét, az udvari hadakat vezette; számos esetben azonban ugyanaz a személy töltötte be mindkét tisztséget.

A Habsburg-uralom bekövetkeztével a tisztség hamarosan megszűnt. A Diploma Leopoldinum szerint ugyan az ország generálisa a gubernium tagja, de a tisztséget 1711-től nem töltötték be.[1] Az 1790–1791-es erdélyi országgyűlésen az erdélyi rendek követelési között szerepelt az ország generálisa tisztség visszaállítása, de a központi kormányzat ezt nem fogadta el. Az 1794–1795-ös országgyűlésre a szabadkőműves Türi László ítélőmester és társai átfogó hadügyi reformtervezetet készítettek elő, amelyben szintén szerepelt az ország generálisa tisztség visszaállítása, de a kormányzat ezt azonnal elakasztotta, mert féltek egy esetleges forradalmi megmozdulástól.[2][3]

Az ország generálisainak listája:

Név	Tisztségviselés ideje	Egyéb tisztségei az időszakban
Balassa Menyhért	1559–1561	a fejedelmi tanács tagja
Hagymási Kristóf	1566	a fejedelmi tanács tagja
Ghiczy János	1588–1589
Báthory István	1590–1593	a fejedelmi tanács tagja
Geszti Ferenc	1594–1595
Bocskai István	1595–1599
Jósika István	1597	kancellár, a fejedelmi tanács tagja
Kornis Gáspár	1597	a fejedelmi tanács tagja
Székely Mózes	1600	a fejedelmi tanács tagja
Kornis Boldizsár[4]	1602	Belső-Szolnok megyei főispán
Sennyey Pongrác	1607	a fejedelmi tanács tagja
Kornis Zsigmond	1630, 1638–1645	a fejedelmi tanács tagja, Bihar és Zaránd megyei főispán
Zólyomi Dávid	1630–1633	Háromszék és Kővár főkapitánya, udvari főkapitány
Bornemissza Pál	1642–1644	udvari főkapitány
Kemény János	1645–1647	udvari főkapitány
Haller Gábor	1658. január	a fejedelmi tanács tagja
Ebeni István	1658. tavasz-nyár	a fejedelmi tanács tagja, főlovászmester
Barcsai Gáspár	1660	a fejedelmi tanács tagja
Béldi Pál	1663–1676	a fejedelmi tanács tagja, Belső-Szolnok megyei főispán
Teleki Mihály	1681–1690	a fejedelmi tanács tagja, Fehér megyei főispán, Csík-Gyergyó-Kászonszéki főkapitány
Bethlen Gergely[5]	1691–?	Küküllő megyei főispán
Apor István[6]	1703–?
Pekri Lőrinc[7]	1704–?

Hivatkozások

1. Kovács-Kiss Gyöngy: A Habsburg-uralom erdélyi kiteljesedésének folyamata a korabeli magyar emlékirodalom láttatásában : 17. század vége - 19. század eleje. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2000. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 228. ISBN 973 9929 98 2  
2. Erdély története III. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. 1115 és 1119. o. ISBN 963 05 4203 X  
3. Trócsányi Zsolt: Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez. Történelmi Szemle, VIII. évf. 1. sz. (1965) 1–13. o.
4. T. Orgona Angelika: A göncruszkai Kornisok: Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k. –1648). 2007. 109. o.   [doktori disszertáció]
5. Lázár Miklós: Erdély főispánjai : 1540-1711. Budapest: Athenaeum. 1889. 100. o.  
6. Sipos Gábor: Az Erdélyi Református Főkonzisztórium kialakulása : 1668-1713-(1736). Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Ref. Egyházkerület. 2000. 38. o. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 230. ISBN 973 8231 00 0  
7. Mészáros Kálmán: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban. Hadtörténelmi Közlemények, CXIV. évf. 2–3. sz. (2001) 24. o.

Források

• Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 337–339. o. ISBN 963-05-2327-2