Erős Gedeon

Erős Gedeon
Született	Edelstein Gedeon 1898. augusztus 26. Budapest
Elhunyt	1966. július 14. (67 évesen) Brooklyn
Állampolgársága	magyar amerikai
Foglalkozása	patológus egyetemi oktató
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923, orvostudomány)
Sablon Wikidata Segítség

Erős Gedeon, 1905-ig Edelstein Gedeon[1] (Budapest, Ferencváros, 1898. augusztus 26.[2] – Brooklyn, New York, 1966. július 14.) patológus, kórházi főorvos, egyetemi magántanár.

Életpályája

Erős (Edelstein) Ignác (1854–1936)[3] kereskedő és Weiszbrunn Lina (1866–1929) fiaként született sokgyermekes zsidó családban.[4] A Budapesti X. Kerületi Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1916). 1916 májusában bevonult a közös gyalogezredhez, ahonnan 8 heti kiképzés után áthelyezték a 66. gyalogezredhez Eperjesre. A tisztiiskola Losoncon történt elvégzése után 1916. december 24-én mint hadnagyjelölt az orosz harctérre ment, ahol 1917. június 9-én megsebesült. Felgyógyulása után, 1917 novemberében újból kiment a frontra és 1918 elején a 65. gyalogezredhez került. Tizenöt hónapot töltött a fronton, több kitüntetésben is részesült. 1919. január 1-jén szerelt le.

Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte és 1923-ban orvosdoktorrá avatták. Orvostanhallgatóként a Poliklinikán és a fővárosi Kun utcai Kórházban dolgozott. 1920 szeptemberétől a Pozsonyból Budapestre menekült Erzsébet Tudományegyetem Kórbonctani Intézetének önkéntese volt. Oklevele megszerzése után az egyetemmel Pécsre költözött, ahol előbb gyakornokként, később tanársegédként alkalmazták. 1928 elején ösztöndíjjal a berlini Rudolf-Virchow-Krankenhausban dolgozott, s ugyanebben az évben belföldi állami kutatási ösztöndíjat kapott. 1929 végén kinevezték a Pesti Izraelita Hitközség Kórházai részére létesített proszektúra orvosává és ettől kezdve Budapesten praktizált.[5] 1930-ban A fertőző betegségek kórbonctana című tárgykörből a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett.[6] 1932-ben a Pesti Izraelita Hitközség elöljáróságától megkapta a kórházi főorvosi címet.[7] Tagja volt a Jó Egészség című egészségügyi folyóirat szerkesztőbizottságának (1931–1934). A második világháború kitörésének évében elhagyta Magyarországot és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, ahol folytatta hivatásának gyakorlását.

Felesége Turi Katalin volt, akit 1938-ban vett nőül. Fia Erős Tamás.

Művei

• Gyors eljárás celloidin-paraffinos metszetek készítésére. (Gyógyászat, 1925, 1.)
• Vizsgálatok a csontvelőbénulásról különös tekintettel az agranulocytosisra. Barta Imrével. (Orvosi Hetilap, 1929, 30.)
• Az artentaffin-sejtek jelentősége. (Magyar Orvosi Archívum, 1931, 32.)
• A gyomor-béltractus u. n. „sárga“, „argentaffin“ sejtjeinek újabb kimutatási módszere. (Gyógyászat, 1932, 16.)
• Az endokrin mirigyrendszer extractumainak befolyása az egércarcinoma fejlődésére. Fodor Imrével és Kunos Istvánnal. (Gyógyászat, 1933, 4–6.)
• Vizsgálatok a gyomor-béltractus argentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. I. A gyomor-béltractus „argentaffin“ sejtjeinek jelentősége anaemia perniciosában. (Gyógyászat, 1933, 33.)
• Vizsgálatok a gyomor-béltractus argentaffin sejtjeinek biológiai és klinikai jelentőségére vonatkozólag. II. A bélnyálkahártya extractumának hatása a patkányok bartonella-anaemiájára. (Gyógyászat, 1933, 34.)
• A kórbonctani rheumakutatás újabb eredményei. (Gyógyászat, 1935, 31–32.)
• Syringocystadenoma papilliferum. Liebner Ernővel. (Gyógyászat, 1935, 40.)
• Májkészítmények standardizálása a Bartonella-anaemia segítségével. Kunos Istvánnal. (Gyógyászat, 1935, 46.)
• A daganatos betegségek kórjóslata a pathologus szempontjából. (Gyógyászat, 1939, 18.)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 84964/1905. Forrás: MNL-OL 30792. mikrofilm 362. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1905. év 6. oldal 48. sor
2. Születési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári születési akv. 1380/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
3. Erős Ignác halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1672/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
4. Testvérei: Júlia (1888), Imre (1889), Endre (1891), Jenő (1892), Erzsébet (1893), István (1901)
5. „Orvosi kinevezések a pesti izr. hitközség kórházaiban”, Ujság, 1929. december 24., 8. oldal (Hozzáférés: 2022. február 26.) 
6. Hivatalos Közlöny, 1930. július 1. (38. évfolyam, 13. szám)
7. „A zsidókórház uj főorvosai”, Egyenlőség, 1932. július 2. (Hozzáférés: 2022. február 26.) 

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• szerk.: Réti Béla: A volt cs. és kir. Lajos Győző főherceg 65. gyalogezred világháborús emlékalbuma (1938) 
• Pécsi Egyetemi Almanach 1367–1999: Erős Gedeon. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. február 26.)