Enmerkar

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Enmerkar
Uruk királya
EN.ME.IR.kar
Uralkodási ideje
körülbelül i. e. 27. század –
Elődje	Meskiaggaser
Utódja	Lugalbanda
Életrajzi adatok
Uralkodóház	I. uruki dinasztia
Született	i. e. 31. század[1] Uruk
Elhunyt	i. e. 30. század[1]
Édesapja	Meskiaggaser
Gyermekei	Ninszun
Sablon Wikidata Segítség

Enmerkar Uruk félig mitikus, félig valóságos történeti királya. Neve (𒂗𒈨𒅕𒃸) az EN.ME.IR.KAR₂, vagy ENME.ME.IR.KAR₂, ENSI₃.ME.IR.KAR₂ tagokból áll össze, valószínűleg felvett vagy az utókor által adományozott név. Jelentése: en/enme = király vagy pap (az akkád entu, enu vagy bēlu megfelelője), me = az isteni tevékenységet lehetővé tevő tulajdonság, vagyis isteni „szubsztancia”,[2] ir (er) = igeképző, a KAR₂ = ragyogás, fénylés, felemelkedés. A név jelentése tehát „ragyogó (felemelkedő) isteni uralkodó”.

A sumer királylista szerint „Meskiaggaser fia, aki Uruk várost építette”, az I. uruki dinasztia második királya volt az i. e. 3. évezred első felében. Az Enmerkar és Aratta ura című eposz szerint ő találta fel az írást – a legrégibb írásos emlékek valóban Urukban, az Éanna-körzetből kerültek elő –, összeütközésbe került Aratta városállammal, amit „hét hegy választott el Sumertól” – valószínűleg az iráni fennsíkon lehetett. A templomok díszítéséhez aranyra, ezüstre, lazúrkőre és karneolra lett volna szüksége, amit végül fenyegetéssel, ékírásos levelek küldésével, katonai nyomással és gabonaszállítással sikerült megszereznie Aratta enjétől.

Leánya Ninszun, a később istennőként tisztelt királynő, Gilgames anyja. Alakját az uruki epikus ciklus örökítette meg.

Kapcsolódó szócikkek

• Uruk uralkodóinak listája

Jegyzetek

1. biography/Enmerkar
2. A me sokjelentésű szó, jelentései között van a „csend”, „mosás”, „finomítás”, „szükség” és „merevség” is, de az adott esetben ez a legideillőbb fordítás

Források

• Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 

• Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5