Endrei Gerzson

Endrei Gerzson
Született	Engländer Gerzson 1873. május 23. Derecske
Elhunyt	1945. február 3. (71 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Klein Anna (h. 1903–1929) Schäffer Hedvig (h. 1931–1945)
Foglalkozása	tanár klasszika-filológus
Sablon Wikidata Segítség

Endrei Gerzson, születési és 1897-ig használt nevén Engländer Gerzson[1] (Derecske, 1873. május 23.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 3.)[3] tanár, klasszika-filológus.

Élete

Apja Engländer (Jeheszkel) József, a makói izraelita hitközség rabbihelyettese és kántora, anyja Grosz Alte (Lotti) (1853–1932)[4][5] volt. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd tanári pályára lépett, doktorátust és klasszika-filológiából oklevelet szerzett. Több iskolánál működött, többek között tanított a budapesti Erzsébetvárosi Állami Főgimnáziumban, a beregszászi (1902–1907) és a losonci (1907–1913) Állami Főgimnáziumokban, majd 1913 szeptemberétől az Óbudai Árpád Gimnázium tanárának nevezték ki. Az 1910-es évek végétől a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban oktatott. Választmányi tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Élénk irodalmi működést fejtett ki. Filológiai, pedagógiai és archeológiai cikkei magyar és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg. A budapesti gettó felszabadítását még megérte, ám két héttel később elhunyt.

Családja

Első házastársa Klein Anna (1877–1929), második felesége Schäffer Hedvig (1894–1955) volt, Schäffer Simon és Politzer Fanni lánya, akit 1931. május 3-án Budapesten vett nőül.[6]

Gyermekei:

• Endrei Ferenc (1906–?) újságíró, az Egyenlőség munkatársa
• Endrei Jolán (1907–?), férje Krassó Tibor

Fiútestvérei Endrei Simon Henrik (1879–1960), a Chevra Kadisha főtitkára, Endrei Mózes temesvári ügyvéd, Endrei Ármin (1883–1962) fogorvos[7] és Endrei Márton fővárosi kereskedő.[5]

Művei

• Adalékok az emberi beszédmód elvéhez a szentírás-magyarázat történetében (1898)
• A papiruszok világából (1912)
• Szemelvények a Koránból (1915)

Jegyzetek

1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 106701/1897. Forrás: MNL-OL 30791. mikrofilm 1151. kép 2. . kartonNévváltoztatási kimutatások 1897. év 6. oldal 47. sor
2. Születési bejegyzése a derecskei izraelita hitközség születési akv. 344/1873. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
3. Halott bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 774/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
4. Engländer Józsefné halotti bejegyzése a makói polgári halotti akv. 117/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
5. „Endrei Henrik gyásza”, Egyenlőség, 1932. március 12. (Hozzáférés: 2021. július 8.) 
6. Házasságkötési bejegyzése Schäffer Hedviggel a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 131/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 8.)
7. „Tündöklő szellemek – Dr. Endrei Ármin fogszakorvos”, Csongrád Megyei Hírlap – Délvilág, 1993. október 20. (Hozzáférés: 2021. július 8.) 

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 226. o.  Online elérés