Endrei Gerzson
Endrei Gerzson, születési és 1897-ig használt nevén Engländer Gerzson[1] (Derecske, 1873. május 23.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. február 3.)[3] tanár, klasszika-filológus. ÉleteApja Engländer (Jeheszkel) József, a makói izraelita hitközség rabbihelyettese és kántora, anyja Grosz Alte (Lotti) (1853–1932)[4][5] volt. Tanulmányait az Országos Rabbiképző Intézetben és a Budapesti Tudományegyetemen végezte, majd tanári pályára lépett, doktorátust és klasszika-filológiából oklevelet szerzett. Több iskolánál működött, többek között tanított a budapesti Erzsébetvárosi Állami Főgimnáziumban, a beregszászi (1902–1907) és a losonci (1907–1913) Állami Főgimnáziumokban, majd 1913 szeptemberétől az Óbudai Árpád Gimnázium tanárának nevezték ki. Az 1910-es évek végétől a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban oktatott. Választmányi tagja volt az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Élénk irodalmi működést fejtett ki. Filológiai, pedagógiai és archeológiai cikkei magyar és külföldi tudományos folyóiratokban jelentek meg. A budapesti gettó felszabadítását még megérte, ám két héttel később elhunyt. CsaládjaElső házastársa Klein Anna (1877–1929), második felesége Schäffer Hedvig (1894–1955) volt, Schäffer Simon és Politzer Fanni lánya, akit 1931. május 3-án Budapesten vett nőül.[6] Gyermekei:
Fiútestvérei Endrei Simon Henrik (1879–1960), a Chevra Kadisha főtitkára, Endrei Mózes temesvári ügyvéd, Endrei Ármin (1883–1962) fogorvos[7] és Endrei Márton fővárosi kereskedő.[5] Művei
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia