Emmanuel Lévinas

Emmanuel Lévinas
Született	1906. január 12.[1][2][3][4][5] Kaunas[6][7][8]
Elhunyt	1995. december 25. (89 évesen)[1][2][3][4][5] Clichy[7] Párizs[9][8]
Állampolgársága	francia[8] litván[8]
Gyermekei	Michaël Levinas
Foglalkozása	filozófus egyetemi oktató etikus író
Iskolái	Albert Ludwig Egyetem, Freiburg Strasbourgi Egyetem
Kitüntetései	honorary doctor of Loyola University Chicago a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora Honorary doctor of Leiden University (1975)[10] Karl Jaspers-díj (1983) Balzan-díj (1989) Grand prix de philosophie (1990)
Sírhelye	Cimetière de Pantin
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Emmanuel Lévinas témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Emmanuel Lévinas (Kovno, Litvánia, 1906. január 12. – Párizs, 1995. december 25.) francia filozófus, talmudista.

Élete

Kispolgári, ortodox zsidó családban született. Apja maga is rabbi. A család az első világháború elől Harkovba, Ukrajnába menekül. Itt vészelik át az orosz forradalmat is.

1924-ben kezdi meg filozófiai tanulmányait a strasbourgi egyetemen, ahol életre szóló barátságot köt Maurice Blanchot-val. 1928-tól a freiburgi egyetemen hallgat fenomenológiai előadásokat Edmund Husserltől. Freiburgban ismerkedik meg Martin Heideggerrel is. Mind Husserl, mind Heidegger óriási hatást gyakorolnak Lévinas gondolkodására. 24 évesen lefordítja Husserl Karteziánus meditációit. Doktori értekezését az intuíció fenomenológiai jelentőségéről írja (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában).

A náci hatalomvétel után visszatér Franciaországba. Az akkor már Lengyelországhoz tartozó Kovnoban maradt családját többször igyekszik kimenekíteni, de ez nem sikerül: Franciaországban élő feleségén és lányán kívül egész családja Auschwitzban pusztul el. A reguláris francia hadsereg tagjaként harcol a nácik ellen. 1940-ben német hadifogságba esik, Hannoverbe internálják. A háború után megfogadja, hogy soha többet nem lép német földre.

1961-től a poitiersi egyetemen tanít, 1967-től Nanterreben, 1973-tól pedig a Sorbonne-on, innen megy nyugdíjba 1979-ben. Haláláig a franciaországi zsidó akadémia (École Normale Israélite Orientale) igazgatója.

Filozófiája többek között Jacques Derrida gondolkodását is erősen befolyásolta.

Magyarul megjelent művei

• Nyelv és közelség; vál., ford., glosszárium, utószó Tarnay László; Jelenkor–Tanulmány, Pécs, 1997
• Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről; ford. Tarnay László; Jelenkor, Pécs, 1999
• Transzcendencia és megértés. Etika és metafizika Lévinas filozófiájában. Emmanuel Lévinas Etika és végtelen című interjújával; szerk. Bokody Péter, Szegedi Nóra, Kenéz László; Magyar Fenomenológiai Egyesület, Budapest, 2008
• Györgyjakab Izabella: Nyelvfenomenológia és/vagy etikai nyelvfilozófia Emmanuel Lévinasnál; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2012 (Doktori dolgozatok. Bolyai Társaság)
• Rugási Gyula: Léten túli etika; Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2015 (Gutenberg tér)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Emmanuel Levinas
4. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
7. CMrkDrj9Xj70
8. a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 18.)
9. Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
10. Honorary doctorates and prizes. Leideni Egyetem

Források

• Richard Wolin: Emmanuel Lévinas (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2022. május 20.)

További információk

• Jacques Derrida: Istenhozzád Emmanuel Lévinasnak; ford. Boros János, Csordás Gábor, Orbán Jolán; Jelenkor, Pécs, 2000
• Vermes Katalin: A test éthosza. A test és a másik tapasztalatának összefüggése Merleau-Ponty és Lévinas filozófiájában; L'Harmattan, Budapest, 2006 (Dasein könyvek)