Emil Fröschels
Emil Fröschels (Bécs, 1884. augusztus 24. – New York, 1972. január 18.) osztrák származású, 1938-tól az Amerikai Egyesült Államokban élő orvos, neurológus, pszichológus, gyógypedagógus, egyetemi tanár, a logopédia kiváló művelője. ÉletútjaOrvostudományi tanulmányokat a Bécsi Egyetemen folytatott. 1909 és 1938 között a bécsi fül-orr-gége klinika beszédgyógyászati osztályán főorvos. Az I. világháború idején a bécsi helyőrségi kórházban háborús beszédsérültek rehabilitációjával foglalkozott. 1914-től docens, 1926-tól professzor a bécsi egyetemen. Az Amerikai Egyesült Államokban előbb (1939-40) St. Louisban a Washington Egyetem tanára, majd New Yorkban kórházakban dolgozott: 1940 és 1949 között a Mount Sinai Hospital, 1950 és 1955 között a Belth David Hospital beszédgyógyászati klinikájának (Speech and Voice Clinic) vezetője. Emil Fröschels olyan eredeti logopédiai terápiás eljárásokat dolgozott ki, amelyek egyetemesen alkalmazásra találtak, pl. a „toló-nyomó gyakorlatok” (Stossübungen) hangszalagbénulás esetén, „rágógyakorlat” (chewing therapy) dadogás és számos egyéni rehabilitációs módszert pöszeség és a rinolália kezelésére. Emil Fröschels elméleti munkássága is jelentős, a „logopédia” fogalmának bevezetése is nevéhez fűződik. Művei kisebb könyvtárt alkotnak (méltatói szerint 24 könyve, 340 tanulmánya jelent meg). Kötetei (válogatás)
Társasági tagság
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia