Eleanor F. Helin
Eleanor Francis "Glo" Helin (1932. november 19. – 2009. január 25.)[3] amerikai csillagász, a NASA NEAT(Near Earth-család Tracking) programjának vezető kutatója volt. Pályafutása során 872 kisbolygó és számos üstökös felfedezésében vállalt szerepet, mint felfedező vagy társfelfedező. Legfontosabb felfedezései közé tartozik az Aten-család első két tagja, a 2062 Aten és a 2100 Ra-Shalom, az Apollo-családban található 4660 Nereus és 4769 Castalia, valamint az Amor-család több kisbolygója is. Az eredetileg Albert G. Wilson és Robert G. Harrington által 1949-ben felfedezett 4015 Wilson-Harrington pályáját később Eleanor részletesebben kiszámította, így azóta ennek az égitestnek a felfedezése is az ő nevéhez köthető. A 3267 Glo az ő tiszteletére lett elnevezve. (Glo volt Helin beceneve.) Több mint három évtizeden keresztül volt aktív tagja a Kaliforniai Műszaki Egyetemnek és a Jet Propulsion Laboratorynak. Ő kezdeményezte a Palomar Obszervatórium által indított Planet-Crossing Asteroid Survey (PCAS) projektet. A programnak köszönhető több ezer kisbolygó felfedezése, beleértve több mint 200 nagy inklinációjú objektumot, ritka és egyedülálló típusúakat, 20 üstököst, és a földközeli objektumok közel 30 százalékát. Az 1980-as évek alatt Helin vezette az International Near-Earth Asteroid Survey-t (INAS), felkeltve a világ érdeklődését a kisbolygók iránt. Páratlan munkásságáért megkapta a NASA Exceptional Service medálját. A 25 éves kemény munka után a PCAS-nál, Helin a továbbiakban a továbbfejlesztett Near Earth Asteroid Tracking (NEAT) projektbe fektette energiáját. Vezető kutatója lett a programnak. ForrásokTovábbi információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia