Ehrlich G. Gusztáv

Ehrlich G. Gusztáv
Született	1849. március 4.[1][2] Jihlava[2]
Elhunyt	1941. május 22.
Házastársa	Geiringer Klára (h. 1877–)
Szülei	Eleanora Duschak (1810–1893) Leopold Ehrlich
Foglalkozása	nagykereskedő bankigazgató helyi politikus
Kitüntetései	Osztrák Császári Vaskorona-rend (1917. szeptember 28.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehrlich G. Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. épülete 2017-ben (Lajta Béla)

Ehrlich G. Gusztáv, Ehrlich Gerzson Gusztáv, Gustav Gerzon Ehrlich (Iglau, 1849. március 4. – 1941. május 22.[3]) várospolitikus, bankigazgató, a Pesti Izraelita Hitközség tisztségviselője, a Magyarországi Zsidó Párt alapítója.[4]

A budapesti Erzsébetváros közéletének egyik legaktívabb formálója a 20. század elején.

Élete

A népes morvaországi zsidóságból Magyarországra került Ehrlich előbb vas- és szénnagykereskedő volt, majd a Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. igazgatója. Az Erzsébetvárosi Polgári Kör megalapítója majd elnöke. Sokáig volt a Pesti Izr. Hitközség pénzügyi elöljárója, majd elnökhelyettese.[5][6] 1922-ben nagy harc alakult ki a hitközségen belül akörül, hogy melyik párthoz csatlakozzanak a vezetők. Ehrlich ekkor létrehozta a saját felekezeti politikai szervezetét, a Magyarországi Zsidó Pártot, ami a vallási vezetők megválasztásában résztvevő 300 tag egyharmadát képviselte.[7]

Tagja volt a Magyar Vegetárius Egyesületnek. 1917 szeptemberében III. osztályú Vaskorona-renddel tüntették ki.[8]

Írása

• Ötven éve dolgozom... in: Zsidó évkönyv az 5688. bibliai évre. Szerk. Kecskeméti Vilmos. Budapest, 1927–1928[9]

Jegyzetek

1. Geni.com (több nyelv nyelven)
2. PIM-névtér
3. „gyászjelentés”, Ujság, 1941. május 24., 4. oldal (magyar nyelvű) 
4. Felvidék és zsidópárt. Az OTI-bérház = UrbFace (Hozzáférés: 2022. április 17.)
5. szerk.: Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon, 216. o. [1929] 
6. Miről beszéltek a zsidók 100 éve májusban? = Óbudai zsinagóga 2021. május (Hozzáférés: 2022. április 17.)
7. Politikai harc a zsidó hitközségben = 1922. március huszadikszázad.hu (Hozzáférés:2022. április 17.)
8. Az adományozásról szóló minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve.
9. Konrád Miklós: Zsidó jótékonyság és asszimiláció a századfordulón = Történelmi Szemle XLIII. évf. (2001) 3–4. sz. 257–285. l. 116. jegyzet (Hozzáférés: 2022. április 17.)

Források

• Budapest-Erzsébetvárosi Bank székháza, 1911–1912. VII. Rákóczi út 18. Archiválva 2022. január 17-i dátummal a Wayback Machine-ben = Lajta Béla Virtuális Archívum (Hozzáférés: 2022. április 17.)