hu Edvi Ill%C3%A9s Alad%C3%A1r (fest%C5%91)

	Edvi Illés Aladár
Született	1870. május 25.; Pest
Elhunyt	1958. június 1. (88 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	festő, ; grafikus, ; főiskolai tanár
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1952); Magyarország Érdemes Művésze díj (1958);
Sírhelye	Farkasréti temető (22/1-1-56)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Edvi Illés Aladár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a festőről szól. Hasonló címmel lásd még: Edvi Illés Aladár (egyértelműsítő lap).

Edvi Illés Aladár (Pest, 1870. május 25. – Budapest, 1958. június 1.) festő, grafikus, főiskolai tanár, Munkácsy-díjas (1952), érdemes művész (1958).

Pályafutása

A Vas vármegyei eredetű régi nemes Edvi Illés (Koltai és Edvi) család Pest megyei ágából származott. Tanulmányait a budapesti mintarajziskolában kezdte 1888 és 1893 között Greguss Jánosnál és Székely Bertalannál, majd 1893–tól 1895-ig a párizsi Julian Akadémián tanult, ezt követően pedig Londonban tanulmányozta az angol vízfestészetet. 1903-tól 1935-ig oktatott a Képzőművészeti Főiskolán. Képeivel 1891-től rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban. 1916-ban a kis állami aranyérmet nyert a Műcsarnokban, majd 1925-ben pedig Delelő ökrök című festményével elnyerte a Pállik-díjat. Belföldi és külföldi sikereit elsősorban gondosan kidolgozott akvarelljeinek köszönhette, művei közül többen is felfedezhetők angliai, olaszországi, törökországi, erdélyi és hollandiai utazási élményeinek hatása. Dolgozott a nagybányai, a kecskeméti, a szentendrei és a budapesti művésztelepeken is. Malonyay Dezső A magyar nép művészete című munkájának I. kötetét (1903–04), valamint Mikes Kelemen leveleinek díszkiadását (1905–6) is az ő illusztrációi díszítik. A Magyar Nemzeti Galériában láthatóak a következő képei: Őszutó; Vihar előtt, Tehén az istállóban, Igás lovak, Pihenő. Munkái többnyire posztimpresszionista jellegű tájképek és csendéletek.

Kitüntetések

1909: müncheni nemzetközi kiállítás aranyérme;
1929: barcelonai kiállítás ezüstérme;
1939: Képzőművészeti Társulat aranyérme;
1952: Munkácsy-díj.

Egyéni kiállítások

1957 • De Waag Képzőművészeti Szalon, Haarlem (NL)
1958 • Gyűjteményes kiáll. [Karády Etellel], Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)
1997 • Budatétényi Galéria, Budapest (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások

1948 • Képzőművészek a bányákról, az üzemekről, az újjáépítésről, Magyar Képzőművészek Szabadszervezete Kiállítóhelyiségei • Szinyei Társaság Kiállítása, Budapest
1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1954 • Fényes Adolf Terem • 4. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1967 • Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Moszkva-Taskent • Debrecen
1969 • Benczúrtól napjainkig, Megyei Művelődési Központ, Nyíregyháza
1974 • Nyíregyháza
1975 • Bécs-Graz • Szolnok
1977 • Szolnok
1980 • Csákvár (YU)
1984 • Szentes.

Művek közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely

Források

Edvi Illés Aladár - Magyar életrajzi lexikon
Nagy Iván: Magyar ország családai
Borovszky Samu: Vas vármegye
Kieselbach
Artportal Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Edvi Illés családfa

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Edvi Illés Aladár (festő)