Edösfalva

Koordináták: é. sz. 48,9671°, k. h. 20,4734°48.9671, 20.4734

Edösfalva (1905-ig Hadusfalu, közben 1892-93-ban Édesfalu, szlovákul: Hadušovce, németül: Hadersdorf, lengyelül: Haduszowce[1]) Szepestamásfalva településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 8 km-re nyugatra fekszik, Szepestamásfalvának a vasúttól északra eső részét képezi.

Története

1329-ben „Edustornya” néven említik először. Nevét első birtokosáról: Edusról kapta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HADUSFALVA. Hadusovetz, Hädrsdorf. Tót, és német falu Szepes Várm., földes Urai Újházi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Iglónak szomszédságában, Lethánfalvának filiája, határjának 3/4 része termékeny, legelője elegendő, fája mind a’ két féle, el adásra jó módgya van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: "Haduszfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Smizsánhoz 1/2 órányira: 265 kath., 4 evang. lak. F. u. Okolicsányi, Szentandrássy, s m. Ut. p. Lőcse."[3]

1893-ban régi magyar nevét kapta vissza. 1910-ben 118, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Nevezetességei

• A településen egy reneszánsz eredetű 17. századi kúriát láthatunk, amit később többször átépítettek.

További információk

• Edösfalva Szlovákia térképén

Lásd még

• Szepestamásfalva

Jegyzetek

1. Haduszowce (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom III (Haag — Kępy) 1882
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.