hu E%C5%82k

	Ełk
	Ełk látképe a tó hídjáról
; Ełk címere	; Ełk zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Varmia-mazúriai
Járás	Ełki
Rang	város
Alapítás éve	1425
Polgármester	Tomasz Mariusz Andrukiewicz
Irányítószám	19-300
Körzethívószám	(+48)87
Rendszám	NEL
Testvérvárosok	Lista Burlington; Nettetal; Orbassano; Lida; Hagen; Nemenčinė; Alytus;
	Népesség
Teljes népesség	60 390 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	2 868,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	21,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 53° 49′, k. h. 22° 21′53.816667°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 53° 49′, k. h. 22° 21′53.816667°N 22.350000°E
	Ełk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ełk témájú médiaállományokat.

Ełk (1939 előtt Łek, németül Lyck, litvánul Lukas) város Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban. Ełk Mazúria központja és 1999-től az ełki járás központja is.

1957 és 1975 között a város a białystoki, majd 1975 és 1998 között a suwałki vajdasághoz tartozott. 1992-től a város az ełki egyházmegye központja is.

Földrajzi helyzete

Ełk a mazúri tóvidék részét képező ełki tóvidéken fekszik az Ełki-tó és az Ełk folyó partján. Ezt a területet Lengyelország zöld tüdejének hívják. Fontos iskolaváros, gazdasági és turisztikai központ.

Története

A város a 14. század végén alakult a Német Lovagrend várához tartozó településként, városjogokat 1445-ben kapott. A reformáció előtt az ełki plébánia a reszli dékán fennhatósága alá tartozott. A 16. századtól kezdve 1945-ig lakói túlnyomórészt evangélikusok voltak. A városban 1896-ban megalakult a Mazúriai Néppárt, majd 1923-ban a Masurenbund (Mazúrok szövetsége). 1896-tól lengyel nyelvű újság jelent meg, a Gazeta Ludowa (Népújság).

Az első világháború alatt komoly károkat szenvedett, de a két háború között gyors fejlődésnek indult Ełk. Ekkor lengyel konzulátus működött a városban. A második világháború alatt kényszermunkatábor létesült és működött a városban. 1945. április 6-án a felszabadított várost az szovjetek átadták a lengyel hatóságoknak. Fennállása óta először került a város lengyel fennhatóság alá.

Jelenleg Ełkben nagy húsüzem, konzervgyár, villamosgép gyár, faipari és ruházati gyár működik. Vasúti és országúti csomópont. A rendszerváltás után város ipari arculata háttérbe szorult, a hatóságok a turisztikát és a környezetvédelmet részesítik előnyben. Előtérbe került a tó rekultivációja, a hulladékgazdálkodás megújítása.

Műemlékek

Szent Adalbert-székesegyház (19. század)
A keresztes lovagok várának maradványai (14. század)
Jézus szíve-templom (19. század)
Ełki keskeny nyomtávú vasút
19. századbeli lakóházak
Baptista templom (1908)
Víztorony (1895)
Szent Péter és Pál apostolok ortodox temploma
II. János Pál szobra
Michał Kajka emlékműve
Szolidaritás park
Sétaút az Ełki-tó körül
Környezetvédelmi oktató központ
Híd az Ełki-tavon
Művészeti iskola
Tűzoltóság épülete és a városháza előtti tér

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ełk című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Lengyelország-portál
Földrajzportál

[eb1b4bc1389a062d6adc1c0b7e738796bc6f3c72-1] ttps://www.hagen.de/web/de/hagen_de/02/0205/020505/020505.html

[b81fe29fdcc3d3ee56a830433739bba22e54faa8-2] ttps://www.alytus.lt/lt/apie-alytu/tarptautinis-bendradarbiavimas-1

[6320c4ecd30f481b539ac59200803320d47ac5d5-3] ttps://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/042815505011-0977670?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.

[1]

[2]

[3]