|
Dzsembori A dzsembori a cserkészek nagy, általában nemzetközi találkozója. Kiemelkedik közülük a cserkész világdzsembori, mely a cserkészet legrangosabb nemzetközi eseménye, és általában négy évente tartják. A szó eredeteA dzsembori szó eredetére számos magyarázat létezik. Hasonló szót találunk a hinditől a szuahélin át az amerikai indián nyelvekig. Szintén összefüggésbe hozzák a korrobori ausztrál őslakos kifejezéssel, ami nagy lármás összejövetelt jelent. Robert Baden-Powell azért választotta ezt a szót, mert úgy érezte, a nagygyűlés, találkozó, összejövetel szavak nem tudják igazán kifejezni a szellemiségét ennek az akkoriban még igencsak újnak számító elképzelésnek. Feltételezhető, hogy a szuahéli dzsembo (~ szia) üdvözlésből ered, hiszen BiPi hosszú időt töltött azon a környéken. Az 1. világdzsemborin, 1920-ban így szólt erről: "Az emberek különböző jelentéseket kapcsolnak e szóhoz, de ettől az évtől a dzsembori különleges jelentést kap. Összekapcsolódik a legnagyobb ifjúsági találkozóval, amit valaha tartottak." Cserkész világdzsemborikA cserkész világdzsemborik történeteAz első világdzsemborit 1920-ban, az első világháború után rendezték Londonban a cserkészet megalapítója, Robert Baden-Powell kezdeményezésére. A mindenkori találkozó célja, hogy a különböző népek fiai megismerjék egymást és barátságokat kössenek, abban a reményben, hogy ezáltal elkerülhető legyen egy hasonló szörnyű háború. A 4. világdzsemborit Magyarországon, a gödöllői Táncsics Mihály út és a Semmelweis Ignác utca közötti területen rendezték. 1933-ban a fiúk, 1939-ben pedig a lányok számára. Dzsemborikat átlagosan négy évente tartanak. Ez alól két kivétel volt: 1937 és 1947 között nem tartottak dzsemborit a második világháború miatt, és az 1979-es dzsembori, melyet Iránban tartottak volna, de a térségben kialakuló politikai helyzet miatt ez elmaradt. Ehelyett, 1979-ben meghirdették a Dzsembori évet, így számtalan kisebb-nagyobb helyi cserkésztáborral és összejövetellel helyettesítették az egy, nagy találkozót. Az első hét dzsemborit Európában tartották, míg a nyolcadikat Észak-Amerikában, azóta Afrika kivételével minden lakott kontinens sorra került. A cserkész világdzsemborik listájaMagyarok a cserkész világdzsemborikonMagyarok először az 1924-es dániai dzsemborin vettek részt. Remekül szerepeltek, Amerika és Anglia után a magyar csapat bizonyult a 3. legjobbnak a megrendezett versenyekben. Preszter Tibor "Csiba" például kölcsön csónakkal és törött evezővel nyert meg egy kenu-versenyt. 1929-ben Angliában már a 852 cserkészből álló magyar csapatot értékelték a legjobbnak. Ennek is volt köszönhető, hogy Magyarország elnyerte a 4. világdzsembori rendezési jogát. Erre 1933-ban került sor Gödöllőn. Az 1937-es dzsemborira 420 magyar jutott ki. A háború miatt a következő világtalálkozót 1947-ben tartották. Az ezen való részvételre már rányomta bélyegét a politikai helyzet, de 200 cserkész részt vehetett rajta. A cserkészet 1948-as betiltása után hivatalosan magyarok nem vehettek részt dzsemborin 1991-ig. Mindemellett 1951-ben a német és osztrák cserkészszövetségek keretén belül 45 emigráns magyar cserkész jutott el a 7. dzsemborira. A cserkészet magyarországi újjáalakulása után a Dél-Koreai 17. világdzsemborira 17, a hollandiaira 70, a chileire 54 és 2002-2003 fordulóján a 20. Cserkész Világdzsemborira 78 a 21.-re 550 magyar cserkész jutott el. A 23. Cserkész Világdzsemborin 200 magyar cserkész vett részt, film is készült róla.[1] Egyéb dzsemborikA világdzsemborikon kívül kisebb, regionális cserkésztalálkozókat is szerveznek. Ilyen volt az EuroJam 2005 európai dzsembori. Szintén megemlítendő a 16-18-26 éves cserkész korosztályt megcélzó rover találkozó, a Rover Moot vagy a RoverWay. Közép-Európai DzsemboriA Közép-Európai Dzsemborit általában két évente, felváltva Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország rendezi. Résztvevői elsősorban Közép- és Kelet-Európa nemzetei, néha egyéb országok cserkészeivel kiegészülve. Eddig nyolc alkalommal rendezték meg a találkozót. JegyzetekTovábbi információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
