Dunning–Kruger-hatás

Diagramon ábrázolva az átlagos önértékelés és az átlagos tényleges teljesítmény közötti kapcsolat egy egyetemi vizsgán. A piros terület azt mutatja, hogy a gyengén teljesítők hajlamosak túlbecsülni képességeiket.

A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását.

A jelenséget a Cornell Egyetem két kutatója, David Dunning és Justin Kruger mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.[1]

Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők

1. hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
2. nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
3. nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
4. ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.

Erre a hipotézisre építve egy tesztsorozatot végeztek a Cornell hallgatóin, amiben a saját logikus érvelési képességüket, nyelvtani ismereteiket és a humor felismerésére való képességüket kellett értékelniük. Egy teszt kitöltése és az eredményük megismerése után azok, akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól, azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.

Daniel Ames és Lara Kammrath hasonló eredményekre jutott a mások iránt való érzékenységet vizsgálva.[2]

Dunning és Kruger 2000-ben Ignobel-díjat kapott a munkásságáért.[3]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dunning–Kruger effect című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

1. Justin Kruger, David Dunning (1999). „Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments”. Journal of Personality and Social Psychology 77 (6), 1121–34. o. PMID 10626367. 
2. Daniel R. Ames, Lara K. Kammrath (2004. Sep). „Mind-Reading and Metacognition: Narcissism, not Actual Competence, Predicts Self-Estimated Ability”. Journal of Nonverbal Behavior 28 (3), 187–209. o, Kiadó: Springer Netherlands. DOI:10.1023/B:JONB.0000039649.20015.0e. 
3. The 2000 Ig Nobel Prize Winners. Improbable Research. (Hozzáférés: 2024. február 10.)

Kapcsolódó szócikkek

• Arrogancia
• Büszkeség
• Hübrisz
• Nárcizmus
• Önhatékonyság
• Wobegon-hatás