Dunedin
Dunedin (maori nyelven Ōtepoti) város Új-Zélandon, a Déli-sziget második legnagyobb települése (Christchurch után) és Otago régió székhelye. Neve a Dùn Èideann kifejezésből ered, ami Edinburgh, Skócia fővárosa skót gael neve.[2][3] 2020. júniusi becslés szerint 106 200 lakosa van, ezzel az ország hetedik legnépesebb települése.[4] Történelmi, kulturális és földrajzi okokból ugyanakkor régóta Új-Zéland négy fő központja közé sorolják.[5] Dunedin városa Otago tengerpartjának középső–keleti részén, az Otagói-kikötőöböl vége körül helyezkedik el. Az öböl és a város körüli dombok egy kihunyt tűzhányó maradványai. Külvárosai kinyúlnak a környező völgyekbe és dombokra, az Otagói-félszigetre, valamint az Otagói-kikötőöböl és a Csendes-óceán partjai mentén. Egyik külvárosa Caversham. Régészeti leletek tanúsága szerint a területen hosszú ideje éltek maorik az európaiak érkezése előtt. Otago tartomány és régió nevét a kikötőöböl szájánál fekvő ngāi tahu faluról, Otakouról kapta,[3] mely az 1830-as években bálnavadász-állomás lett. 1848-ban a Skót szabadegyház laikus egyesülete skót települést alapított itt,[2][3] és 1855–1900 között több ezer skót vándorolt be a városba. Dunedin népessége és gazdasága az 1860-as években az otagói aranyláznak köszönhetően robbanásszerűen nőtt, és egy rövid ideig Új-Zéland legnépesebb városa volt. Jelenleg a város sokoldalú gazdasággal rendelkezik, mely gyártást, kiadói tevékenységet, idegenforgalmat és technológiai alapú iparágakat is magában foglal. A város gazdaságának alapja ugyanakkor továbbra is a felsőoktatás köré épül: az ország első, 1869-ben alapított egyeteme, az Otagói Egyetem, valamint az Otagói Műszaki Egyetem hallgatói a város népességének jelentős részét teszik ki. Itt található az Otago Museum is. TörténelemAz első európai telepesek a Skót szabadegyház laikus egyesületének tagjai voltak 1848-ban, William Cargill kapitány és Thomas Burns lelkész (Robert Burns költő unokaöccse) vezetésével.[2] Bár az első letelepedőknek csak mintegy fele tartozott a szabadegyházhoz, és angolok is voltak köztük, az 1850-es évek végéig érkezett 12 000 bevándorló a város skót-presbiteriánus karakterét erősítette.[3] NépességA népesség alakulása 1906 és 2020 között
Adatok: Wikidata A város az 1869-ben alapított római katolikus Dunedini egyházmegye székhelye.[6] Püspöki székesegyháza a Szent József-székesegyház. KözlekedésDunedin városát két országos főút szolgálja ki, melyeken kívül a település külterületén két további főút található. A legjelentősebb az 1-es főút, mely észak–délnyugati irányban halad át a városközponton, és dél felé Invercargillel, észak felé pedig Timaruval és Christchurchcsel köti össze Dunedint. A főút egy 11 kilométeres szakasza a Dunedini déli autópálya. A 88-as főút a városközpontot köti össze a Port Chalmersben található kikötővel. További főutak Dunedin közigazgatási területén a 86-os főút, mely a Dunedini repülőteret köti össze az 1-es főúttal, valamint a 87-es főút, mely észak felé vezetve a város külterületét tárja fel. A város fő vasútállomása a Dunedin vasútállomás. Egykor az ország legforgalmasabb állomása volt, de a személyszállítás fokozatosan leépült: 1982-ben megszűnt az elővárosi közlekedés, 2002-ben pedig az utolsó menetrend szerinti személyszállító vonat, a Southerner expressz is leállt. A Main South Line teherforgalmat bonyolít a Déli-sziget városai és kikötői között. A Dunedin Railways turisztikai célú járatokat közlekedtet a Otago Central Railway vonalán Middlemarchig naponta, valamint a fővonalon észak felé Palmerstonig szezonálisan heti egy vagy két alkalommal, működését azonban a Covid19-járvány és az utasok nagy részét adó külföldi turisták elmaradása miatt 2020-ban felfüggesztette. SportDunedin a székhelye a Southern United FC labdarúgócsapatnak, melynek férfi csapata a 2020–2021-es szezonra a Canterbury Unitedhez csatlakozott az első osztályú bajnokságban; meccseiket felváltva játsszák Christchurchben, Dunedinben és Nelsonban. A női csapat az első osztályban szerepel.[7] A 2021–2022-es szezonban megújított bajnoki rendszerben a Déli Liga nyolc csapata közé három dunedini klub (South City Royals, Green Island FC, Otago University AFC ) kvalifikálta magát. A liga első két helyén végző csapatok jutnak be az Új-Zélandi Nemzeti Ligába.[8] A labdarúgásnak és atlétikának a Caledonian Ground stadion ad otthont. A Highlanders rögbicsapat hazai pályája a Forsyth Barr Stadium. A Dunedini Jégcsarnokban található a déli félteke legnagyobb curlingpályája.[2] Személyek
Jegyzetek
Fordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia