Dunakorzó
A Dunakorzó Budapesten, a Duna bal partján, a Belvárosban, a felső Belgrád rakpart Széchenyi lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszán található gyalogos zóna, a helyiek és a turisták körében is kedvelt sétálóutca. Ötcsillagos szállodák (InterContinental, Marriott, Sofitel), éttermek, kávézók, kiülős bárok és kaszinók szegélyezik. Innen nyílik a legszebb kilátás a Budai Várnegyedre, a Citadellára, a Gellért-hegyre és az említett két Duna-hídra. Az augusztus 20-i nemzeti ünnep vízi- és légiparádét és az esti tűzijátékot is érdemes innen nézni. A korzón műalkotás és műemlék épület is található, például a Kiskirálylány bronzszobra, a Pesti Vigadó és Széchenyi István szobra a Magyar Tudományos Akadémia előtti Széchenyi téren. A világörökség listáján szerepel. TörténeteAz első Duna-parti házsor, avagy a Duna-sor az északi városfal és a Duna-parti rondella lebontása után, a maitól beljebb épült ki. Az épületek előtt egy széles sétány, az előtt pedig egy lapos rézsű vezetett le a Duna medréig. Ezt előbb a Duna Gőzhajózási Társaság kezdte el feltölteni, miután a saját hajói számára a Széchenyi lánchíd pesti hídfőjének mindkét oldalán kétszer 345 méter hosszú partfalat épített 1853–1859 (más források szerint: 1853–1857) között. Ezt folytatta azután Pest városa – az 1840-es években meghatározott szabályozási vonalnak megfelelően – 1857–1861 között a Magyar Tudományos Akadémia és a Zoltán utca között, majd 1864–1867 között az Eötvös tér és a Eskü tér (Március 15. tér) között, végül 1870–1876 között a Zoltán utca és – az azonos időben megépülő – Margit híd között alakították ki az árvízvédelmi rendszert és ezzel a mai balparti rakpartot is. A rézsűt a kőfalak mögött feltöltötték és új teleksort alakítottak ki, így ezek beépítésével a Duna-sor egységes klasszicista képe megbomlott, mert a kétemeletes házsor elé négy-öt emeletes neoreneszánsz házak sora épült.[1][2][3] A felső, Lánchíd felőli végén az Eötvös tér már a kezdetektől fogva egy kisebb, parkosított terecske volt. Erre nézett Stein Náthán (Stein Aurél apja) bérpalotája, amelyet 1867–1871 között építettek fel korai eklektikus stílusban. A szomszédos telken a Pesti Lloyd Társulat és a Budapesti Áru- és Értéktőzsde közös épületét húzták fel Kolbenheyer Ferenc, valamint Benkó Károly építészek tervei alapján. A következő épület Thonet-ház néven vált híressé és ebből a háztömbből ez az egyetlen amely még ma is áll. Az 1871-ben elkészült épületet koraeklektikus, itáliai reneszánsz stílusban ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal építészek tervei alapján, Hauszmann Alajos vezetésével építették fel. Ennek déli homlokzata a Vigadó előtti térre néz.[4] A tér szemközti oldalán az 1870-es években építették fel a az Első Magyar Általános Biztosító Társaság (EMÁBT) székházát Frey Lajos építész tervei alapján, eklektikus stílusban. A székház érdekessége a homlokzatán lévő Atlasz-szobrok voltak. A szomszédos telken az ezzel egyidőben épülő Thonet házat is tervező Szkalnitzky–Koch páros tervei alapján egy 302 szobás szállodát építtetett az Első Magyar Szálloda Rt. Az épületet 1871-ben fejezték be, és Grand Hotel Hungária néven nyitották meg. Valamivel korábban készült el az ettől délre eső szomszédos telken az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítójának, báró kisteleki Lévay Henriknek négyemeletes, eklektikus lakóháza. A háztömb déli végét Heinrich István kétemeletes bérháza zárta le, ami 1866-ban került átadásra.[4] 1872-re Buda felől nézve a Duna-part egységes képet mutatott. A két háztömböt két parkosított tér zárta le és a kettő között félúton ugyancsak zöldfelület, a Vigadó tér helyezkedik el. A hotelek reprezentatív előtereként szolgált a romantikus korzó, amelynek mentén nem kevesebb mint kilenc, a folyamra néző kávéház is működött, többnyire teraszos jelleggel. Hamar közkedvelté vált az egész városban, de egyre több belföldi, illetve külföldi turista is bejárta. A rakparti viaduktA sétány és az alsó rakpart között az 1900-ban épült 498 méter hosszú viadukton a villamos közlekedés 1904-ben indult meg a 16-os villamos formájában, amelynek 16A jelzésű betétjáratát 1942-ben számozták át a jelenlegi 2-esre.[5] Az utoljára 1995-ben felújított viadukt 2011-ben kapott műemléki védettséget. Valójában egy felüljáró és támfalak ötletes kombinációja. A villamospálya alatt eredetileg raktárnak épült, alacsony belmagasságú, díszes szegecselt vasoszlopokban és acélgerendákban bővelkedő termek sorakoznak.[6] A szállodasorBudapest ostroma 1945-ös pusztításait a jelentősebb épületek közül egyedül a Bristol és a ma is álló Thonet-ház élték túl.[7] 1969-ben készült el az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza, a Hungária, a Bristol, illetve a Carlton szállodák helyére a Hotel Duna InterContionental (ma Marriott Hotel).[8] 1981-ben a Ritz helyére a Forum Hotel (ma Intercontinental) és végül az Eötvös téren, a Trieszti Általános Biztosító Társaság székház és a Lloyd palota romjainak telkére az 1982-ben átadott Hyatt szálloda épült fel (ma Sofitel).[9] A korzó 1983 óta díszburkolatos sétálóutca.[10] A Dunakorzó épületeiRégi szállodák, bérpaloták
Modern épületek
Galéria
Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia