Dunai gőte
|
|
Rajz az állatról
|
Természetvédelmi státusz
|
Nem fenyegetett
|
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
|
Rendszertani besorolás
|
|
Tudományos név
|
Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903)
|
Szinonimák
|
Szinonimák
|
- Triton cristatus var. dobrogicus Kiritzescu, 1903
- Molge macrosoma Boulenger, 1908
- Triton cristatus danubialis Wolterstorff, 1923
- Triton cristatus cristatus forma dobrogica — Wolterstorff, 1923
- Triton cristatus danubialis forma werneri Wolterstorff, 1923
- Triturus cristatus danubialis — Mertens, 1923
- Triton (Neotriton) cristatus danubialis — Bolkay, 1928
- Triturus cristatus dobrogicus — Mertens & Müller, 1928
- Molge cristata danubialis forma smederevana Karaman, 1948
- Triturus cristatus danubialis var. intermedia Fuhn, 1953
- Triturus cristatus dobrogicus — Mertens & Wermuth, 1960
- Triturus dobrogicus — Bucci-Innocenti, Ragghianti & Mancino, 1983
- Triturus (Triturus) dobrogicus — MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990
- Triturus dobrogicus dobrogicus — Litvinchuk & Borkin, 2000
- Triturus dobrogicus macrosomus — Litvinchuk & Borkin, 2000
- Triturus dobrogicus macrosoma — Frost, 2004
|
|
Elterjedés
|
Elterjedési területe
|
Hivatkozások
|
|
A dunai gőte (Triturus dobrogicus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj. Korábban a közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) alfajaként tartották számon.[1][2][3][4]
A kétéltűek közül az egyik legnagyobb természeti értékű faj.[5]
Előfordulása
Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna területén honos. Síkvidéki nedves bokrosok, erdőszélek és ligetek lakója. A Duna és Tisza folyók mentén, az Alföld több helyén, a Dunántúli-középhegységben, a Soproni-hegységben és Dél-Dunántúlon, ártereken fordul elő többnyire holtágakban és kubikgödrökben. Akár lakott területeken is megjelenhet.[5][6]
Megjelenése
Mérete 13–16 centiméter közötti. Megjelenésében karcsúbb testű, mint a tarajos gőte és a hímek taraja és háta is világosabb színű. Testéhez képest feje kicsinek és lábai rövidnek tűnnek. Hátszíne zöldes-barnás árnyalat között váltakozik. Az arcon, a testen, a has és az oldalak határán fehér pettyezést visel. Jellegzetes taraja a fejének közepétől egészen a farkáig ér és szakadozottsága a háta közepén átvált sima élre.[6] A nőstények robusztusak, sötétebbek, mint a hímek. Más gőtéinkhez hasonlóan, a dunai gőte nőstényei sem viselnek tarajt.
Életmódja
Életmódjának aktív szakasza márciustól novemberig tart. Tavasszal a telelőhelyét elhagyja és a szaporodási helyére vonul. A párzás április, május hónapokban történik és elhúzódhat júniusig.[6] Tápláléka férgekből, csigákból és ízeltlábúakból, valamint azok lárváiból áll. A kifejlett állatok elhagyják a vizet és telelni októberben vonulnak.
Szaporodása
Nászidőszakban a farka közepén fehéres kékes árnyalat figyelhető meg.[6] A nőstény 200-400 petét rak. A lárvák két és fél hét után kelnek ki, 3 hónap múlva alakulnak kifejlett állattá és elhagyják a vizet.
Jegyzetek
- ↑ 'Triturus dobrogicus (Kiritzescu, 1903). Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2015. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
- ↑ (2011) „Unraveling the rapid radiation of crested newts (Triturus cristatus superspecies) using complete mitogenomic sequences”. BMC Evolutionary Biology 11 (1), 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-11-162. ISSN 1471-2148. PMID 21672214. PMC 3224112.
- ↑ (2009) „Multiple nuclear and mitochondrial genes resolve the branching order of a rapid radiation of crested newts (Triturus, Salamandridae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (2), 321–328. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.03.024. ISSN 1055-7903. PMID 19348957.
- ↑ (2014) „Data concatenation, Bayesian concordance and coalescent-based analyses of the species tree for the rapid radiation of Triturus newts”. PLoS ONE 9 (10), e111011. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111011. ISSN 1932-6203. PMID 25337997. PMC 4206468.
- ↑ a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009. 22. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
- ↑ a b c d Dunai Gőte. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. augusztus 14. [2009. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 27.)
Források