Donáth Gyula (orvos)

Ez a szócikk az orvosról szól. Hasonló címmel lásd még: Donáth Gyula (egyértelműsítő lap).

Donáth Gyula
1928 körül
Született	1849. december 23. Baja
Elhunyt	1944. április 11. (94 évesen) Budapest V. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	pszichiáter neurológus orvos
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (17A-5-17)
Sablon Wikidata Segítség

Donáth Gyula Ezékiel (Baja, 1849. december 23. – Budapest, 1944. április 11.)[1] zsidó származású magyar orvos, ideggyógyász, egyetemi tanár, a MTA tagja.

Élete

Apja Donáth Ábrahám kiskereskedő, anyja Pollatschek Regina volt.[2] Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Bécsben és Innsbruckban végezte. 1871-től Innsbruckban dolgozott tanársegédként, majd a bécsi egyetem vegyészeti tanszékén került asszisztensi állásba. 1876-ban Grazba ment, hogy az időközben oda áthelyezett Maly professzor laboratóriumában a vegyészet gyakorlati tanítását vezesse. Ugyanott 1877-ben mint az általános és pszichikai vegytan magántanára habilitáltatta magát. 1877–1878-ban műtőorvosként részt vett az orosz-török háborúban, majd onnan hazatérve Baján telepedett le. 1883-ban külföldre ment, s főleg Bécsben és Párizsban dolgozott, többek között Du Bois-Reymond, Virchow és Helmholtz mellett. 1885-től a magyar fővárosban működött, ahol ideg- és elmeorvosi gyakorlatot folytatott. 1902-től a Szent István Kórházban az ideggyógyászati osztály főorvos lett. 1903-ban egyetemi magántanárra, 1908-ban az ideggyógyászat rendkívüli tanárává nevezték ki. Az epilepszia terén végzett kutatásaiért elnyerte New York állam Craig Colony nemzetközi díját. 1914-től 1918-ig az Auguszta Kórház idegosztályát, a Tanácsköztársaság idején az English medico-psychological Laboratory néven működő budapesti laboratóriumot és tanintézetet vezette. 1890-től szerkesztette az általa alapított Klinikai Füzeteket, amelyben különböző orvostudományi ágazatok fejlődését kísérték figyelemmel. 1908-tól főszerkesztője volt a nemzetközi Epilepszia című folyóiratnak, s emellett több külföldi orvostudományi lapnak is állandó munkatársa volt. Jelentősek az epilepsziával kapcsolatos kutatásai. Munkássága kiterjedt a kémiára, gyógyszertanra, szemészetre és bakteriológiára is. Tanulmányainak száma meghaladja a háromszázat. Vezető szerepet töltött be az alkoholellenes mozgalomban és megalakulása óta elnöke volt az Absztinens Orvosok Egyesületének. Tevékeny szerepet vállalt magyarországi zsidó szervezetek munkájában és egyik vezetője volt a Magyar zsidók Pro Palesztina Szövetségének.

Magánélete

Felesége Singer Zsófia (1866–1936)[3] volt, Singer Sámuel és Turnovszky Hermina lánya, akivel 1899. november 22-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[4]

Főbb művei

• Bestrebungen und Fortschritte in der Behandlung der Epilepsie (Halle, 1900)
• Adalékok a zongorázók és hegedüsök foglalkozási neurosisához (Budapest, 1901)
• Adatok a Quincke-féle lumbalpunctio diagnostikus és therapeutikus értékéhez (Budapest, 1903)
• A cerebrospinalis folyadék phosphorsavtartalma különböző idegbetegségeknél (Budapest, 1904)
• Az idegkórtan fél évszázad előtt (Budapest, 1906)
• Felvehetők-e neurotoxinok az epilepsiás görcsroham kiváltásában (Budapest, 1907)
• Alkohol és munka (Budapest, 1913)
• Sedobrol az epilepsia kezelésében (Budapest, 1913)
• Az alkohol és a világháború (Budapest, 1916)
• A homlokagy szerepe a magasabb lelki működésekben (Budapest, 1923)
• Az alkoholizmus a világháború óta és az ellene való védekezés (Budapest, 1923)
• Az alkoholtilalom kivihetősége Magyarországon (1925)
• Alkoholizmus és alkoholkérdés (Budapest, 1928)

Jegyzetek

1. Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 137/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
2. Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 58/1845. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
3. Donáth Gyuláné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 295/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1103/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 2.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 205. o.  Online elérés
• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  

További információk

• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8