Donáth Anna
Donáth Anna Júlia (Budapest, 1987. április 6. –) magyar politikus, szociológus, európai parlamenti képviselő. 2017-től 2020-ig a Momentum Mozgalom elnökségi tagja, illetve 2018 és 2020 között alelnöke.[1] A 2018-as országgyűlési választáson Budapest 10. számú országgyűlési egyéni választókerületében a párt képviselőjelöltje volt. A 2019-es európai parlamenti választáson a Momentum listájának 2. helyéről szerzett mandátumot.[2] 2021 novemberétől 2022 májusáig,[3] majd 2023 decemberétől 2024 júniusáig a Momentum elnöke volt. A Momentum 2024-ben megtartott európai parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett veresége után lemondott pártelnöki tisztéről.[4] 2023-ban a Forbes őt választotta a 10. legbefolyásosabb magyar nőnek a közéletben.[5] Családi háttereÉdesapja Donáth László evangélikus lelkész, egykori MSZP-s országgyűlési képviselő volt, édesanyja Muntag Ildikó könyvtáros, tanár, mentálhigiénés szakember.[6] Apai nagyapja Donáth Ferenc politikus, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja, apai nagyanyja pedig Bozóky Éva író.[6] Anyai nagyapja Muntag Andor evangélikus lelkész, teológiai ószövetségi professzor.[7] Anyai nagyanyai dédapja Bartucz Lajos antropológus, egyetemi tanár. Két testvére van, Mirjam (1980) és Dávid (1984).[6] TanulmányaiA békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban érettségizett 2005-ben,[8] majd felsőfokú tanulmányait 2006 és 2012 között az ELTE Társadalomtudományi Kar szociológia szakán folytatta. 2008–2009-ben az Amszterdami Szabadegyetemen tanult szociológiát, valamint 2010–2012 között az Amszterdami Egyetemen migrációs és etnikai tanulmányokat végzett.[9] 2010-ben részt vett az első Etnikai és Migrációs Tanulmányok Nyári Iskolán a révkomáromi Selye János Egyetemen.[10] 2007 és 2011 között az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tagja volt.[11] PályafutásaGyakornokként dolgozott az Európai Bizottságnál és az Európai Kulturális Alapítványnál. Korábban a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület projektmenedzsere volt.[12] Anyanyelvén kívül angolul, németül és hollandul beszél.[9] A Momentum Mozgalmat 2016 nyarán ismerte meg. A NOlimpia-kampány idején, 2017 januárjában az egyesület elnökségi tagja, és az abból alakulandó párt bemutatkozó eseményén is ott volt.[13] A 2018-as országgyűlési választáson körzetében pártja akkori legjobb eredményét, 3,94 százalékot ért el.[14] Nem sokkal később, 2018. június. 10-én a párt tisztújításán két évre újra elnökségi taggá választották,[15] majd Fekete-Győr András pártelnök felkérte alelnöknek.[1] A 2019-es európai parlamenti választáson a párt EP-listájának második helyén indult és szerzett mandátumot.[2][16] A túlóratörvény (2018. évi CXVI. törvény) elleni tüntetésen, 2018 decemberében előállították, majd rendőrségi eljárás indult ellene, véleménye szerint azért, „mert a rendőröknek háttal állva meggyújtott[] és a magasba tartott[] egy füstgyertyát.” A készenléti rendőrök a földre rántották, behúzták a rendőrsorfal mögé, majd előállították és kétrendbeli szabálysértéssel vádolták meg. Miután EP-mandátumot szerzett a 2019. május 26-ai választáson, mentelmi jog illette meg, de mivel a rendőrségi eljárás még a választásig sem zárult le, május 29-én lemondott mentelmi jogáról.[17][18] A 2020. június 7-ei tisztújításon nem került be a párt elnökségébe, azonban 2021. november 21-én, a Fekete-Győr András lemondása utáni időközi elnökválasztást megnyerve a Momentum elnöke lett.[3] A ciklus letelte után kiírt 2022. május 29-ei elnökségi tisztújításon nem indult el, döntését gyermeke születésével indokolta.[19] 2023. február 4-én, évértékelő beszédével jelent meg újra a nyilvánosság előtt,[20] majd ő lett az arca a Momentum országos plakátkampányának is, hogy egyértelművé váljon, a párt rá építi a jövőjét.[5] A Momentum 2024-ben megtartott európai parlamenti és önkormányzati választásokon elszenvedett veresége után 2024. június 10-én lemondott pártelnöki tisztéről. Díjai, elismerései
MagánéleteFérje holland nemzetiségű.[21] Fia 2022. október 3-án született meg.[22] Jegyzetek
Források
További információk |
Portal di Ensiklopedia Dunia