Domokos Lajos (főbíró)

Ez a szócikk az alispán, író, országgyűlési követ, Debrecen város főbírájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Domokos Lajos (egyértelműsítő lap).

Domokos Lajos
Portréja a Vasárnapi Ujság 1891. évi 50. számából.
Született	1728. november 11.[1] Debrecen
Elhunyt	1803. november 18. (75 évesen)[1] Debrecen
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Domokos Dénes Domokos Lőrinc
Szülei	Domokos Márton
Foglalkozása	főbíró, országgyűlési követ, alispán, író
Tisztsége	városbíró (1770–1779, Debrecen) magyarországi polgármester (1780. január 1. – nem ismert) városbíró (1784–1786, Debrecen) magyar országgyűlési követ (1790–1791) magyar országgyűlési követ (1792–1792)
Sablon Wikidata Segítség

Zalakapolcsi Domokos Lajos (Debrecen, 1728. november 11. – Debrecen, 1803. november 18.) alispán, író, országgyűlési követ, Debrecen város főbírája.

Élete

Domokos Márton és Komáromi Kata fia volt. Szülővárosában tanult és 1748-ban az Utrechti Egyetem hallgatója volt; 1770-től szülővárosának főbirája, 1790-ben Bihar megye alispánja s országgyűlési követe volt; mint ilyen rókatorkos zöld mentében, veres nadrágban és dolmánnyal jelent meg. Hatalmas pártfogója volt a magyar nyelv behozatalának; a legfontosabb fölterjesztéseket ő fogalmazta. Apja nyomdokain a debreceni ellenállásnak volt a vezetője, amely az 1777-ben kiadott Ratio Educationist nem volt hajlandó gyakorlatba ültetni, mert az a református kollégiumok elemi tagozatait állami felügyelet alá kívánta vonni.[2] Budai Ézsaiás írta latin epitaphiumát (M. Kurir II. 48. sz.)

Munkái

Költeményét 1790-ből Trenk Frigyes védelmére, a nagyváradi Szabadság (1885. 248. sz.) hozta, Péczeli Józsefhez irt, a tanárságra meghivó levelét 1786. júl. 9. pedig a Figyelő (XX.)

A helytartó tanács levéltárában van 1783-ból reflexiója (egy nagy ív), melyen kimutatja, hogy Révai tankönyvei mennyiben sértik a helyes magyarságot. Balogh Ferenc is említi egy munkáját: Deductio regiminis ecclesiastici in Hungaria a primis inde reformationis temporibus, melyet Benedek Mihály superintendens segítségével készített. Részt vett a hires debreceni Magyar grammatika Archiválva 2020. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Bécs, 1795.) munkálataiban. Arcképe (olajfestés) a debreceni református kollégium könyvtárában van.

Emlékezete

• Debrecenben utcát neveztek el róla.
• Életének viszontagságairól Szabó Magda írt színdarabot, Szent Bertalan nappala címmel.

Jegyzetek

1. Domokos Lajos, Domonkos, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03455.htm
2. Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, 53 old.

Források

• Győri L. János: „Egész Magyarországnak és Erdélységnek... világosító lámpása” – A Debreceni Református Kollégium története, Tiszántúli Református Egyházkerület kiadása, Debrecen 2008, ISBN 963-871-340-2
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8